Hiller István oktatási miniszter a Századvég Alapítvány és a Konrad Adenauer Siftung közös hétfői konferenciáján kifejtette, hogy a demográfiai trendek először az oktatásban érzetetik hatásukat. Mint mondta, az 1980/81-es tanévben közel 1,2 millió általános iskolás volt, ez a szám a mostani tanévben 823 ezerre, 2010-ben 750 ezerre csökken. Jelenleg tehát a közoktatási rendszert érinti e demográfiai hullámvölgy, de három-négy éven belül a felsőoktatásban, a munkaerőpiacon, a szociális rendszerben, még később a nyugdíjrendszerben is jelentkezik annak hatása.
Az óvoda és az alsó tagozat jól működik 
Hiller István hátrányos helyzetû tanulók között (fotó:MTI)
Hiller, utalva a közelmúltban nyilvánosságra került nemzetközi tanulói teljesítményméréseken produkált magyar eredményekre, azt emelte ki, hogy az óvoda és az alsó tagozat megfelelően működik. A problémák felső tagozaton jelentkeznek – jelentette ki, hozzátéve: úgy látja, hogy a kormány által elindított folyamatok jó irányba mutatnak, de az eredményekhez időre és türelemre van szükség.
Hiller István kiemelte, hogy a kormány célja az alsó tagozatot mindenütt megtartani, míg felső tagozaton általában már közös, jól felszerelt intézményben kell folynia a képzésnek. A miniszter kitért arra is, hogy helyes volt a kétszintű érettségi bevezetése, s az elvégzett finomhangolásokkal a feladatát ellátni képes rendszer született.
Nagy problémának nevezete Hiller, hogy a szakképzésben jelenleg az érintett korosztálynak jóval kisebb hányada tanul, mint amennyi szakmunkásra az országnak igénye lenne.
A hallgatók is aláírták a tandíjat
A felsőoktatási reformról szólva a miniszter kifejtette, hogy a szerkezeti, és a finanszírozási rendszer átalakításában, valamint a hallgatói juttatások rendszerében, és az infrastruktúra fejlesztésében erőteljes előrelépések történtek, a minőségbiztosítás és az akkreditáció területén az elkövetkező fél évben várhatók nagyobb módosulások.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási reformról sokkal kevesebb a szakmai, mint a politikai vita. Kiemelte, hogy például a hallgatói juttatásokról (beleértve a tandíjat is) szóló tervezetet a Felsőoktatási Kerekasztal minden résztvevője aláírta. Nagy előrelépésnek nevezte Hiller, hogy minden felsőoktatási intézmény 2011-ig garantált, kiszámítható finanszírozással számolhat.
Marad az állami szerepvállalás
Az oktatási miniszter előadásában határozottan kiállt az állami szerepvállalás mellett az oktatás minden szintjén. Rossz iránynak nevezte az állam esetleges kivonulását a felsőfokú oktatásból is. Mint mondta, a privatizációt ellenzi, s ha kell, ellene minden súllyal fellép. Az állami felsőfokú intézményrendszer megtartása hosszú távú érdeke az országnak – jelentette ki.
Kérdésre válaszolva közölte: a szaktárca büdzséje jövő évben várhatóan mintegy 10 milliárddal lesz magasabb, ám a parlamenti végszavazás előtt Hiller István nem kívánt pontos számot mondani.
—-Az alsótagozatot békén hagyták: jól is teljesít—-
Pálinkás József, a Fidesz-kormány oktatási minisztere reagálásban egyetértett Hiller Istvánnal abban, hogy az alsó tagozaton nincs gond a gyermekek teljesítményével. Szerinte ez azzal magyarázható, hogy itt volt a legkevesebb reform. Hagyták a tanítókat dolgozni, és ők tudták mit kell tenni.
A felső tagozaton a fiatalok iskolához, tanárokhoz való viszonya megváltozik. A fideszes képviselő szerint a nemzetközi felméréseken mutatott magyar eredmények nem kifejezetten szakmai jellegű, hanem nevelési hiányosságokból fakadnak. Hangoztatta: minden gyermeket életkorának megfelelően kell értékelni, és ezt az ő, illetve szülei tudomására kell hozni. Nem szabad jogi úton beleavatkozni a pedagógiai munkába – utalt az alsó tagozatban bevezetett szöveges értékelésre. 
Pálinkás: a széttöredezett érettségi szamárság (fotó:MTI)
Zavaros érettségi
A kétszintű érettségiről azt mondta, hogy az mára elfogadottá vált, de jelenlegi formáját módosítandónak tartotta, megszervezése ugyanis szerinte zűrzavaros. Pálinkás József szerint az iskola feladata, hogy végig vigye a diákokat, s a 12. év végén legyen az érettségi vizsga és ne esetleg az iskola befejezése előtt. „Ez nagy szamárság, meg kell változtatni” – mondta.
Pálinkás József szerint már most látszik, hogy a közoktatás a jövő évi költségvetés vesztese lesz, 30-35 milliárd forinttal kevesebb jut majd e területre. A felsőoktatásra szánt kissé megnövekedett pénz viszont nem lesz elég arra, hogy a megnövekedett követelményeket finanszírozza – tette hozzá.
Gazsó: nincs tisztázva az állam szerepe
A politikusok hozzászólásuk elején kifejtették, hogy a szakmai konferencián tartózkodnak a politikai véleménynyilvánításoktól. Gazsó Ferenc, szociológus, aki 1983 és 1989 között művelődési miniszter-helyettesként dolgozott, viszont épp azt vetette a politikusok szemére, hogy szakmai kérdésekbe szólnak bele, ahelyett, hogy politikai kérésekben állapodnának meg. Gazsó szerint a rendszerváltás óta eltelt 17 éve nem volt elegendő arra, hogy tisztázza a politika az állam szerepét az oktatásban. Ez az oka annak, hogy nem sikerült stratégiai programot kidolgozni és realizálni e területen.
Gazsó Ferenc: a pártpolitika destabilizálja a rendszert (fotó:MTI)
A különböző pártok, különbözőképp értelmezik az állam szerepét. Az éppen hatalmon lévők az oktatási változtatások, reformok tömkelegét zúdítják a rendszerre, de ezeknek soha nincs kifutásuk. Minden kormányváltás az előző reform felrúgásával és új, sokszor attól eltérő változtatással jár. Mindez kiszámíthatatlanná teszi, destabilizálja a rendszert. „Minden reform gellert kap” – jelentette ki Gazsó. Hozzátette: ez egyértelműen a pártpolitika felelőssége.
Futószalagon ontjuk a funkcionális analfabétákat
Ebből fakadó probléma, hogy a közoktatás finanszírozásában az államnak nincs felelőssége. Az ugyanis átruházta az önkormányzatokra ezt a felelősséget. Ez viszont azzal jár, hogy a településektől, a helyi lehetőségektől függ az iskolák minősége és a társadalmi egyenlőtlenséget rendre leképezi az iskola. Vannak a középosztálynak megfelelő „jó” iskolák és vannak a funkcionális analfabétákat futószalagon ontó intézmények.
Gazsó szerint az átgondolt, konszenzuson alapuló stratégiai programok helyett 17 éve csak részprogramok vannak, és állandósult az improvizatív jellegű oktatásirányítás. Az állam nem képes ellátni az oktatással összefüggő feladatait – vonta le a mérleget Gazsó Ferenc.
Az esélyteremtés mindeddig kudarcot vallott
Liskó Ilona előadásában egyetértett azzal, hogy a politikai konszenzus hiánya destabilizálta az oktatási rendszert, és mindaddig nem is várható változás, amíg a pártok nem tudnak megegyezni az alapvető irányokban. Az oktatáskutató Esélyegyenlőség és esélyegyenlőtlenség az általános és középfokú oktatásban című előadásában bebizonyította, hogy a nemzetközi felmérésekben elért aggasztó eredmények abból adódnak, hogy nem képes kezelni az oktatási rendszer a hátrányos helyzetű tanulók problémáját.
A hátrányokat ugyanis nemhogy csökkentené a rendszer, hanem konzerválja és növeli. Noha minden oktatáspolitika a zászlajára tűzi az esélyegyenlőtlenség felszámolását, ez render kudarccal végződik – emelte ki Liskó Ilona.
