Mi nem nyugszunk addig, amíg minden egyes elkövetőt, felbujtóikat és az értelmi szerzőket fel nem derítettük és felelősségre nem vontuk” – fogalmazott Orbán Viktor az Astorián. Hozzátette: „az elkövetők, a verőlegények közvetlen parancsnokai, a rendőri vezetés, az őket bíztató politikusok máig azt hiszik, elkerülhetik a felelősségre vonást, de tévednek.”
A Fidesz elnöke azt mondta: 2006. október 23-án békés, törvényt tisztelő polgárok emberi méltóságát taposták sárba maszkjaik mögé rejtőzött „verőlegények”, mögöttük a megrendelő hatalom jól kivehető sziluettje. Orbán Viktor úgy vélte, hiába a NATO- és EU-tagság, ami ma Magyarországon van, az nem a nyugat és nem a XXI. század, ez a keleti élet és a múlt század, amit húsz év óta próbálunk magunk mögött hagyni, de újra és újra elér. A pártelnök szavait többször taps, fütty és elégedettséget kifejező ováció szakította meg a végig szakadó esőben.
Orbán Viktor a Fidesz gyûlésén (Fotó: MTI)
Szabadulni a Kelettől
A Fidesz elnöke szerint felejtünk, ahol emlékezni kellene és emlékezünk, ahol felejteni kellene, most viszont a jelen segít megérteni a múltunkat. „Az ünnep magaslatáról belátni az egész határt” – talányoskodott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy mi magyarok mindig szabadulni akatunk a kelet „sorvasztó öleléséből”.
Megjegyezte, hogy aki nem fél semmitől, az nem szeret semmit, a szeretetből azonban nemcsak féltés, hanem erő és bátorság is fakad. A tavaly ősszel a Fidesz rendezvényét szétzavaró rendőröket „maszkjaik mögé rejtőző verőlegényeknek” nevezte és közölte: nem nyugszanak addig, amíg minden akkori elkövetőt, felbujtót és értelmi szerzőt felelősségre nem vonnak.
Történelmi szövetség
Némileg szemrehányóan megjegyezte, hogy a Fidesz hiába szólt időben, hogy baj lesz, ha elmarad a kormányváltás, most a válság nem válogat. A megoldás Orbán szerint abban rejlik, ha a kisember történelmi szövetséget köt a polgársággal. Javaslata szerint ennek a szövetségnek hitet kell tenni a népuralom, az ország kifosztóinak felelősségre vonása és az erőszakmentesség mellett.
Az általuk kezdeményezett népszavazást úgy értékelte, mint a történelmi szövetség első lépése, majd beszéde végén kilépett az esőbe, integetni az elázott népnek.
