Tavaly május 31-én immár negyedik alkalommal került sor az úgynevezett Országos kompetenciamérés lebonyolítására az ország összes általános és középfokú iskolájában. A felmérés a két évvel korábbihoz hasonlóan a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók szövegértési képességét és matematikai eszköztudását mérte. A három évfolyam felmérése során 3768 iskola 342 256 tanulója – gyakorlatilag minden érintett – írta meg a teszteket.
Nincs nagy változás
Az eddigi kompetenciamérések között eltelt viszonylag rövid idő miatt nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket a mérési eredmények trendjére vonatkozóan – mondta a FigyelőNetnek Balázsi Ildikó, a suliNova Kht. Értékelési Központjának vezetője. Annyi azonban elmondható, hogy a 2006-os felmérés visszaigazolta az eddigi hazai és nemzetközi vizsgálatokat, amelyek azt mutatják, hogy erős hiányosság tapasztalható az alapkompetenciák területén a diákok közel egyharmadánál.
A tanulók teljesítményét a vizsgálatban négy szintre bontották fel. Ebből az első azt jelenti, hogy a mindössze ezen a szinten (vagy még ezen sem) teljesítő tanulók nem rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyekkel tovább tudnának tanulni. Olvasás-szövegértésben e tanulók aránya 2006-ban a 6. évfolyamon több mint húsz, nyolcadik évfolyamon közel 28, tizedik évfolyamon 29,1 százalék volt. Matematikából a hatodik évfolyamon a diákok majdnem fele, nyolcadik évfolyamon több mint 43, tizedik évfolyamon 34,1 százalék teljesített az első szinten vagy az alatt.
Az eredmények a szakembereket nem lepték meg, hiszen ehhez hasonló adatokat mutattak a vizsgálatok korábban is, s nem történt a közoktatásban olyan horderejű változás, aminek következtében ettől eltérő arányokra lehetett volna számítani. Az átlagok 2003-as, 2004-es és 2006-os összehasonlításánál a hatodik évfolyamot tekintve matematikában és olvasás-szövegértésben is megfigyelhető egy halvány elmozdulás, az előbbinél negatív, az utóbbinál pozitív irányba. A hatodikos matematikateszten 2006-ban a két évvel azelőttihez képest 12 ponttal rosszabb átlagos eredmény született. (A 2003-as első kompetenciamérés országos átlagát 500 pontnak állították be.) Ugyanezen az évfolyamon a szövegértési teszt esetében ezzel szemben évről évre kicsivel jobb feladatmegoldást produkáltak. A többi évfolyamon nem tapasztaltak jelentős elmozdulást.
Kedvezőbb régiók: jobb teljesítmények
Balázsi Ildikó szerint a matematikában megfigyelhető rendkívül rossz teljesítmény (minden második gyereknél hiányzik az alapvető, továbblépéshez szükséges matematikai kompetencia!) abból fakadhat, hogy ezek a tanulók még nem nagyon találkoztak olyan tesztekkel, amelyek nem a megtanult ismereteket, hanem azok alkalmazását kérték volna számon.
A régiók teljesítmény szerinti sorrendje hasonlóan alakul mindkét teszten és mindhárom évfolyamon. A legmagasabb átlageredményt Nyugat-Dunántúl régió tanulói érték el, a leggyengébb átlageredmények pedig Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország régiókban születtek. A területi eloszlások mentén vizsgálva a teljesítménykülönbségeket: nagy részük az egyes régiók, megyék és kistérségek társadalmi, gazdasági helyzetében mutatkozó különbségekkel magyarázhatóak – tette hozzá Balázsi Ildikó.
Településtípus szerint a korábbi évekéhez hasonló teljesítménykülönbségeket találunk a 6. és a 8. évfolyamon. A kisebb települések felé haladva fokozatosan csökkennek a teljesítményátlagok. A 6. és a 8. évfolyamon a községi iskolákban tanulók átlaga 30 ponttal marad el az országostól, a két szélső érték – a községekben és a fővárosban tanulók eredményértékelése – között több mint 60 pontnyi a különbség mindkét felmért terület átlagos teszteredményeiben.
Az iskolatípus meghatároz
A gimnazisták és a szakiskolások átlagteljesítményében óriási – matematikából 148, szövegértésből 166 pontnyi – a különbség. Ugyanakkor a gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulók feladatértékei között is több mint 60 pontos különbséget tapasztalhatunk, ami annál is inkább jelentős, hiszen mindkét képzési forma a tanulók érettségihez juttatását célozza.
A teljesítményméréseken esetenként jelentős különbségek adódhatnak a lányok és a fiúk képességeiben: a lányok inkább a szövegértés-, a fiúk pedig a matematikateszteken érnek el jobb eredményeket.
