Belföld

A kutatók között a Szonda nyert

A négy évvel ezelőtti totális „félremérés” után 2006-ban a valósághoz közelálló eredményeket publikáltak a nagy közvélemény-kutatók. Igaz, nem számoltak az MDF bejutásával, az utóbbi időben bekövetkezett erősödést azonban érzékelték. Az exit pollok ezzel szemben egyedül az SZDSZ hat százalék körüli eredményét mutatták helyesen.

Négy éve a választások másik nagy vesztesei – a Fidesz mellett – a közvélemény-kutatók voltak, hiszen legutolsó eredményeikben is stabil Fidesz-győzelmet prognosztizáltak. Egyedül a Medián jelzett kicsit mást, ám a végeredményt nekik sem sikerült eltalálniuk.

A nagy kutatóintézeteknek 2006-ban némileg kiköszörülték a csorbát, a szavazás előtti pénteken és hétvégén felvett adatokból készített prognózisaik halvány MSZP-előnyt és az SZDSZ bekerülését mutatták (kivéve a Gallupot), sőt, az MDF miniszterelnök-jelölti vita utáni erősödését is érzékelték, igaz, bejutásával nem számoltak.

A Medián és a Gallup alulmért

A Medián utolsó, vasárnap ismertetett felmérésének eredménye szerint az MSZP 46, a Fidesz 41, az SZDSZ 5,5, az MDF pedig 4,5 százalékon állt. A tényleges adatok azt mutatják, hogy a Medián túlmérte az MSZP előnyét, a többi pártot azonban alulbecsülte, hiszen április 9-én az MSZP 43,2 százalékkal győzött, a Fidesz 42,03 százalékot kapott, míg az SZDSZ-t a választópolgárok 6,5 százaléka támogatta, az MDF-et pedig 5,04 százalékkal bejuttatták.

A Capital Research 46-42 arányú MSZP-győzelmet jósolt, az SZDSZ-t 5,8-on, az MDF-et pedig 4,1 százalékon jelezték.

Nagyobb hibával dolgozott a Magyar Gallup Intézet: ők 45-46 százalékkal a Fidesz előnyét jósolták, míg az MSZP-re 43 százalékot ajánlottak meg. A közvélemény-kutató cég utolsó adatai szerint azonban egyik kis párt sem jutott volna be a parlamentbe.

A Szonda járt a legközelebb

A Szonda Ipsos találta el legjobban az országgyűlési választások első fordulójának végeredményét: a ténylegesen 43 százalékos MSZP-t 44 százalékon mérte, a Fidesz 42 százalékát eltalálta, a két kis pártot azonban alulmérte: utolsó adataik szerint az SZDSZ 5,1, az MDF pedig 4,2 százalékon állt.

„A két nagy párt becslése telitalálat volt a mintahibán belül. Az MDF-et pár századdal alulmértük, de hangsúlyozni kell, a 4,2 és az 5,04 százalék között komoly különbség van politikailag, de a közvélemény-kutatások esetében ez nem eltérés” – mondta Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója a FigyelőNetnek. Hozzátette: azt is érzékelték, hogy a kis pártok az utolsó napokban erősítettek a nagyok rovására. Az MDF a csütörtöki négypárti miniszterelnök-jelölti vita után ugyanis három százalékról négyre, majd négy fölé emelkedett. Az egyes blokkokon belüli belső mozgásokat is érzékelték, ám – mint a szakértő elmondta – nagy bátorság kellett volna ahhoz, hogy kijelentsék: az MDF bejut a parlamentbe.

Tanultak 2002-ből

Závecz Tibor lapunknak elmondta, tanulva a négy évvel ezelőtti fiaskóból, nagy hangsúlyt fektettek a rejtőzködő és a bizonytalan szavazók bemérésére. Az utolsó három napban 2-3 ezer embert kérdeztek meg, és igyekeztek keresztkérdésekkel következtetni. Hozzátette: könnyebb dolguk volt, mint négy éve, mert az akkori 15 százalékkal szemben idén legfeljebb 9 százalék volt a választ megtagadók aránya, tehát mérsékeltebb volt az elutasítás.

Sikertelen exit pollok

Kísérleti jelleggel a Századvég és a Tárki végzett a választás napján exit pollt. Ezek találták el legkevésbé a végeredményt: a Tárki Fidesz-előnyt és hárompárti parlamentet jósolt. A Századvég 43,6 százalékon mérte a Fideszt, és csupán 40-en az MSZP-t. Az MDF csak a Századvég szerint jutott volna be, az SZDSZ-t viszont 6, illetve 6,4 százalékkal viszonylag pontosan bemérték.

Kolosi Tamás, a Tárki elnöke a FigyelőNetnek elmondta, az MSZP 43 és az SZDSZ 6 százalékát jól bemérték, a Fideszt pedig hárommal túlmérték. „Az exit pollal az a probléma, hogy nem lehet statisztikailag jó mintát kiválasztani. Ez egy kísérlet volt, amelyben megnéztük, melyek azok a körzetek, ahol 2002-ben az országgyűlési és a 2004-es EP-választásokon az országos végeredménnyel azonos eredmény született. Összesen 24 ilyen kerületet találtunk, de a hipotézisünk már az adatfeldolgozáskor megdőlt, mert tíz kerületben teljesen más volt az eredmény, így csak a maradék 14-et elemeztük. Ez a valamivel több mint ötezer megkérdezett pedig úgy tűnik, kevés volt” – mondta Kolosi Tamás. A Tárki elnöke hozzátette: levonják a tanulságokat, de hogy a későbbiekben is próbálkoznak-e majd exit pollal, az attól függ, érkezik-e hozzájuk erre megrendelés.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik