Nem lehet azt mondani, hogy a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, a BUX a gyorsjelentési szezont megelőzően rosszul teljesített volna, de ami a vállalati eredmények publikálása óta történik, arról túlzás nélkül lehet állítani, hogy hihetetlen. A BUX index 16 ezer pont környékéről 17 500 pont fölé száguldott. Az OTP, a Mol és az Egis is történelmi csúcsot döntött.
A vételi lendület elsöprő volt, hatalmas forgalom mellett emelkedtek a papírok. A szokásos 7-8 milliárd forint helyett 30 milliárd forint feletti értékben születtek kötések. A vételi nyomás egyébként külföldről érkezett, egyes vélemények szerint a nyugat-európai és az amerikai alapok folytatták bevásárlókörútjukat, amolyan „mindegy mennyiért” alapon.
Dagad a lufi?
A gyorsjelentési szezont követő időszakban sorra érkeztek a felminősítések az elemzőktől, de az árfolyamok jóval az elemzői optimizmust meghaladó mértékben emelkedtek. Példának okáért, amikor kijött az első 6900 forintos OTP-célárfolyam, akkor a piacon mindenki hüledezett. Azután az ING Bank által szervezett OTP telefonkonferencián Spéder Zoltán vezérigazgató-helyettes nagyon optimista számokat tűzött ki célul, s ez újabb lökést adott az árfolyamnak, a 7200 forintos szintet is könnyedén átvitte.
A piaci folyamatok két táborra osztották a befektetőket. Az egyik tábor szerint a piac buborékot fúj. Az érvük az, hogy a legutóbbi alkalom, amikor az elemzők futottak az árfolyamok után és nem az árfolyamok az elemzők után, 1999-2000-ben volt, a Nasdaq-lufi kipukkadása előtt.
Elemzői trükkök
Nagyon szemléletes az a mód, ahogyan az elemzők igazolni próbálják a jelenlegi árfolyamokat. Sokan alig módosították felfelé az eredményvárakozásaikat, a gyorsjelentés után mégis nagyon jelentős mértékben lenne szükséges emelni a célárfolyamot, hogy ne kelljen a papírt leminősíteni. Sokatmondó az egyik legutóbbi OTP-elemzés, ahol a célárfolyamot úgy módosították, hogy szinten tartották az eredményelőrejelzést, de csökkentették a makrogazdasági kockázatot… Márpedig az elmúlt hetekben, hónapokban a makrogazdasági helyzet egy jottányit sem javult. De legalább nem kell leminősíteni a részvényt.
Az optimisták ezzel szemben a piac átárazódásáról beszélnek. Egyes hangok szerint a nyugat-európai részvényeknél magasabb növekedési potenciállal rendelkező regionális papírok esetében nem indokolt a diszkont alkalmazása. A piacnak tehát tovább kell emelkednie. Mások azzal biztatnak további részvényvásárolásokra, hogy a piac nagyjából most van reálisan értékelve, tehát még legalább 30 százalékkal kell emelkednie, mielőtt lufiról beszélhetnénk, amely azután kipukkadna. A Nasdaq esetében például az árfolyamok 150 százalékkal voltak túlértékelve, amikor a piac összeomlott.
Mozgolódik a kötvénypiac
A kötvénypiac sem akart lemaradni a részvénypiac mögött az elmúlt héten, és a forint árfolyama tovább erősödött, miközben az állampapírhozamok újabb 10-20 bázispontot estek. A forint árfolyam-erősödésének azonban nincs kapcsolata a részvénypiac emelkedésével, mert a hazai részvények döntő többségben külföldiek tulajdonolában vannak, tehát egymás között kereskednek. A kötvénypiacon egyértelműen a kamatvárakozások mozgatták az eseményeket. Hétfő délután kettő órakor a piac egyértelműen 50 bázispontot kamatcsökkentést vár, de egyes hangok megpendítették a nagyobb vágás lehetőségét is.
Erre elméletileg az erős forint és a nagyon kedvező januári inflációs adat is lehetőséget kínálna. A januári áremelkedés üteme csupán 4,1 százalék volt, a 4,5 százalékos várakozásokkal szemben. Emiatt lesz fontos a negyedéves inflációs jelentés az MNB részéről, amely képet adhat arról, hogy miként alakul a jegybank inflációs várakozása és ennek tükrében a kamatpolitika.
