A hitelminősítő egyszersmind megerősítette a devizában jegyzett hosszú lejáratú magyar szuverén adósság “A mínusz”. A minősítés kilátása továbbra is negatív. “Ezzel az intézkedéssel a Fitch Csehországgal és Lengyelországgal azonos szintre hozta a magyar minősítést. Bátorító, hogy a Fitch mindazonáltal elismeri: a magyar gazdaság alapjai jelentősen javultak és továbbra is javulnak, az ipari termelés, az export és a beruházások növekednek” – idézte Draskovics Tibor pénzügyminisztert a Reuters hírügynökség.
Lengyelország és Csehország szintjére került Magyarország
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára reagálva a leminősítés tényére az MTI-nek hangsúlyozta, hogy a Fitch lényegében egyetlen ténnyel indokolja a hosszúlejáratú forintadósság leminősítését, azzal, hogy az államháztartási deficit-célt nem sikerült tartani. Ez azonban tudatos volt, ha megvalósítottuk volna a hiánycélt, akkor éppen a fő célt, a gazdaságnak a fenntartható növekedési pályára való átállítását késleltettük volna – tette hozzá. Az államtitkár szerint az új minősítéssel a Fitch Lengyelország és Csehország szintjére állította be a hosszú lejáratú forintadósság minősítését, ez azonban változatlanul befektetési kategória.
A hazai közfinanszírozás romlik jobban
A szuverén forintadósság visszaminősítését indokló szerdai közleményben az áll, hogy a döntés oka a jelentős és makacs költségvetési deficit, amely növelte az államadósságot, kibillentette egyensúlyából a gazdaságot, rontotta a folyó fizetési mérleget, kikezdte a gazdaságpolitika hitelességét és késlelteti Magyarország euróövezeti csatlakozási menetrendjét.
Edward Parker, a Fitch szuverén minősítésekért felelős igazgatója azzal indokolta, azt a döntést, hogy a devizaadósság helyett miért a forintadósságot minősítették vissza, mert szerinte a helyzet elsősorban a belső közfinanszírozási oldalon romlik, ami közvetlenebbül érinti a hazai valutában kiadott szuverén adósság besorolását, azzal együtt is, hogy – főleg a folyómérleg-helyzettel összefüggésben – hatással van a külső finanszírozásra, és így a devizaadósi helyzetre is.
A közelgő választás további kockázatot jelent
A Fitch becslése szerint az ESA szabvánnyal számolt 2004-es konszolidált államháztartási hiány a GDP-érték 5,3 százaléka lesz a magánnyugdíj-pénztári egyenleg beszámítása nélkül, pénzforgalmi szemléletben pedig 6,3 százalék. Jóllehet az ESA-szemléletű várt hiány kedvezőbb a 2003-as 6,2 százaléknál, messze meghaladja az eredeti, 3,8 százalékos célt. Mindemellett a tavalyi lesz a harmadik év egymás után, amelyben a kormány jelentős mértékben túllépte saját deficitcéljait – áll a közleményben.
A hitelminősítő szerint a 2006-os választások további kockázatokkal járnak a költségvetési konszolidációra, és jóllehet a 2010-es eurócsatlakozási dátum tartása továbbra is lehetséges, megvan a kockázata a csúszásnak. A Fitch megjegyzi ugyanakkor, hogy a gazdaságban megindult bizonyos kiegyensúlyozódási folyamat, tavaly javult a növekedés szerkezete, mivel nőtt az export és a beruházási érték, a fogyasztás pedig lanyhult. Csökken az infláció és a bérkiáramlás, a termelékenység pedig élénk ütemben javul.
A leminősítés még nyugtató hatású is lehet
Arra a kérdésre, hogy a szerdai leminősítés milyen mértékben növelheti a forint árfolyamkockázatát, Michal Dybula, a BNP Paribas bank befektetési csoportjának feltörekvő piaci elemzője az MTI-nek azt mondta: a Fitch döntése önmagában legfeljebb rövid távú kilengéseket okozhat, sőt, furcsamód még meg is nyugtathatja a piacon, mert a várt Fitch-leminősítés “ezzel le van tudva”. Dybula szerint akkor várható meredek forintárfolyam-kiigazítás, ha a mostani visszaminősítéshez vezető okok nem változnak. Az elemző szerint ha áprilisig-májusig nincs érzékelhető javulás például a folyómérleg helyzetében, a befektetők elkezdhetik átértékelni pozícióikat, ami erős árfolyamveszteséget okozhat. Ha lesz érdemi javulás, a forint akkor is jó eséllyel gyengülni fog, főleg a várható jegybanki kamatcsökkentések okozta hozamelőny-erózió miatt, de ez “puha landolás” lenne, és a forint ebben az esetben 255 forint/euró körül stabilizálódna, ami “kellemes” szint lenne a gazdaságnak – mondta.
