Kovács László az energetikai ügyekért felel majd

A közelmúltban kinevezett bizottsági elnök a csütörtök 15 órakor kezdődött sajtótájékoztatójának bevezető nyilatkozatában közölte, hogy az új Európai Bizottságnak öt alelnöke lesz: Margot Wallström svéd, Jacques Barrot francia, Günter Verheugen német, Rocco Buttiglione olasz és Siim Kallas észt biztos személyében.

Barroso némileg váratlanul, az eddig jelzettnél több mint egy héttel korábban ismertette a feladatkörök elosztását az új bizottságban.

José Manuel Durao Barroso nem alakította át lényegesen a szakterületek jelenlegi szerkezetét, csupán a mostani kettővel szemben öt alelnöki tisztséget hozott létre, néhány tárcát pedig kettéválasztott.

Forrás: MTI

A magyar kormány által augusztus elején Európai Unió magyar biztosának jelölt Kovács László külügyminiszter az energetikai ügyekért fog felelni.

Az alelnöki tisztséget is megszerző Kallas adminisztratív és pénzügyi ellenőrzési kérdésekkel, valamint a csalásellenes harccal foglalkozik majd, Rocco Buttiglione pedig a bel- és igazságügyi területért lesz felelős.

A nagyobb tagállamoknak nem sikerült megszerezniük a legnagyobb súlyúnak tekintett – gazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű – tárcák mindegyikét. Egyedül Nagy-Britannia esetében teljesült az a várakozás, amely szerint majdani biztosa, Peter Mandelson a külkereskedelmi kérdésekért lesz felelős. A többi kulcstárca közül a gazdasági és pénzügyek az új bizottságban is ezek jelenlegi felelőse, a spanyol Joaquín Almunia irányítása alatt maradnak.

A belső piaci biztos tisztségét Barroso kettéválasztotta, és az új posztokat egy-egy kisebb tagállam biztosának juttatta: az ír Charlie McCreevy a szorosabb értelemben vett belső piaci ügyekkel és a szolgáltatási szektorral, a bevallottan euroszkeptikus lett Ingrida Udre pedig adózási kérdésekkel és vámügyekkel foglalkozik majd. Kisebb tagállam által jelölt biztosnak, a holland Neelie Kroes-Smitnek jutott az ugyancsak kiemelkedően fontosnak számító versenypolitikai terület.

Kovács hazai tapasztalatait hasznosítja majd A szocialista frakció örömmel fogadja, hogy Kovács László a legfontosabb területek egyikét kapta meg az Európai Bizottságban, és ezt az iránta meglévő politikai bizalom jelének tekint – tudatták közleményükben. Az energetika Magyarország és Európa jövője szempontjából létkérdés, az európai gazdaság fejlődésének kulcsa. Az energiaforrások bővítése, felhasználásuk szabályozása az európai modernizáció záloga, a mai Európa egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági vitatémája. Mivel Európa (ahogy Magyarország is) energiaimportra szorul, ez a terület fontos része az unió külkapcsolatainak, jelentős külpolitikai tapasztalatokat, diplomáciai jártasságot, az unión belüli és kívüli személyes tekintélyt követel meg. Kovács László megfelel ezeknek a kritériumoknak – véli a frakció, – hiszen Magyarország és Európa kitűnő külpolitikusként ismerte meg, akinek pótolhatatlan szerepe volt sikeres NATO- és uniós csatlakozásunkban. Noha az Európai Bizottság tagjai nem az egyes nemzeteket képviselik, de egy tekintélyes politikus nyilván sokat tehet hazája fejlődésének előmozdításáért is. Kovács László eddigi életútja bizonyítja, hogy nem csak kész, de képes is erre. Új funkciójában hasznosíthatja a magyar tapasztalatokat is, hiszen Magyarország az elsők között lépett előre a terület szabályozásában és a piacnak a fogyasztói érdekeket szolgáló nyitottá tételében.

A fajsúlyosabbnak tekintett tárcák közé tartozik még a – jelentős közösségi források elosztása felett felügyelő – regionális kérdésekért felelős biztos tisztsége, amelyet a lengyel Danuta Hübner kapott. A közösségi pénzügyek szempontjából hasonlóan fontos pénzügyi tervezési és költségvetési tárca a litván Dalia Grybauskaiténak jutott.

Nem teljesült Németországnak és Franciaországnak az a törekvése, hogy az új bizottságban hozzanak létre egy több fontos gazdasági területért egyidejűleg felelős “csúcsbiztosi” tisztséget. Német részről korábban meglehetősen egyértelmű célzásokat tettek arra, hogy ezen a poszton Verheugent szeretnék látni. Egyfajta kárpótlásként is értelmezhető, hogy mind a német, mind a francia biztos alelnöki tisztséget kap az új bizottságban.

Az egyetlen teljesen új feladatkör az ugyancsak alelnökké kinevezendő Wallströmnek szánt intézményi kapcsolatok és kommunikációs stratégia területe lesz. A Buttiglione által felügyelendő bel- és igazságügyi tárca csak a nevében változik: ezentúl – az 1999-es tamperei csúcson meghirdetett program alapján – az “igazságosság, szabadságjogok és biztonság” területeként lesz ismert.

A Prodi-bizottság idején a hírekben gyakran szereplő területek közül a bővítési ügyeket a finn Olli Rehn, a külkapcsolatokat pedig Benita Ferrero-Waldner jelenlegi osztrák külügyminiszter fogja felügyelni a Barroso-bizottságban.

Barroso már parlamenti meghallgatásakor világosan értésre adta, hogy élni fog azzal a szerződés adta jogával, amely szerint a bizottságon belüli szakterületek elosztása az elnök kizárólagos hatásköre. Más szóval “javaslatokat” elfogad ugyan a tagállamoktól, a tisztségekre nézve azonban előzetesen senkinek nem adott garanciákat, sem hivatalosan, sem informálisan.

A november 1-jén hivatalba lépő bizottság lesz az első, amely már a nizzai szerződés rendelkezéseinek megfelelően alakul meg. Ez egyrészt azt jelenti, hogy mindegyik tagország csak egy biztost küldhet a testületbe, másrészt azzal jár, hogy az elnök szerepe és hatásköre lényegesen megerősödik, illetve kibővül a korábbiakhoz képest.