Pang a lakáspiac, legyen szó használt lakásról vagy újról – vélik az ingatlanpiaci szakemberek: egyre hosszabb ideig tart a használt lakások értékesítése, ami miatt a vevőjelöltek is egyre nehezebben tudnak új lakáshoz jutni. A támogatott hitel korlátjának tavalyi leszállítása miatt ugyanis jelentősen visszaesett a belföldi fizetőképes kereslet (tömeges élénkülést az egyre nagyobb piacot hódító devizahitelektől sem remélnek), és két hónapja az EU-csatlakozás generálta külföldi üzlekötések is látványosan megcsappantak. Persze mindez csak a kivételesnek mondható tavalyi év tükrében értékelhető pangásként, és tulajdonképpen igazolja az ingatlanforgalmazók év eleji visszafogott várakozásait.
Reális a megtorpanás
A múlt év egyszeri tényezők miatt kiugróan jó volt, a támogatási rendszer ismert változtatásai miatt, aki csak tehette, akkor vett lakást – feleli a FigyelőNet kérdésére Gerő András, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Ezért nem is érdemes az idei tendenciákat a tavalyiakhoz hasonlítani, hanem sokkal inkább a 2-3 évvel ezelőtti állapothoz, amikor is a lakáseladások számát tekintve nagyjából a maihoz hasonló helyzet állt fenn.
Az idei folyamatok sokkal reálisabban tükrözik a magyar lakosság életminőségének tényleges javulását, a fizetőképes kereslet nagyságát, mint a tavalyiak – fogalmaz Gerő András, hozzátéve, hogy a valóban pangó piacon azért vannak biztató jelek is. A potenciális lakásvásárlók mintha megkomolyodnának, legalábbis erre utal az, hogy az Otthon Centrumnál érdeklődőknek ma már 50 százaléka eljut a személyes kapcsolatfelvételig, és az összes érdeklődő 20 százalékából tényleges vevő lesz. Ez nagyon magas szám – mondja Gerő -, nem is olyan régen még 9-11 százalékos volt ugyanez az arány. Mostanában tehát minden ötödik ember vásárol is valamit, csak közben a kereslet, az érdeklődők száma csappant meg.
Ugyanezt támasztja alá a lakás.hu legújabb piaci helyzetképe: a potenciális vevők legnagyobb problémája, hogy nem tudnak megszabadulni meglévő lakásaiktól, a továbblépést pedig sorompóként zárja el a használt lakásra felvehető támogatott hitel ötmillió forintos határa. Az új lakás iránti kereslet nem tud realizálódni, már a foglalót sem merik letenni az ügyfelek. Az ingatlanpiaci lap szakértője szerint a lakásvásárlók által leginkább preferált ingatlanok piaca (új lakások esetén 25 millió forintos, használt lakások esetén 15 millió forintos határig) gyakorlatilag megdermedt, és a fizetőképes kereslet visszaesése május óta különösen látványos.
|
Mindebből logikusan az következne, hogy az árak lefelé mozdulnak el, ennek jeleit azonban egyelőre nem érzékelni. Az új lakásokat értékesítő fejlesztők még nincsenek rákényszerítve az árcsökkentésre: a tavalyról áthúzódó projektek értékesítési adatai alapján kényelmesen hátradőlhetnek, a használtlakáspiacot pedig minden szegmensben a kivárás jellemzi.
Hiába van tehát óriási kínálat és megtorpanó kereslet, a legtöbb új lakásos projektet felvonultató pesti kerületben (IX., XIII., XIV.) tartják magukat az elért árszintek, amelyektől már a peremkerületi beruházások négyzetméterárai is alig maradnak el. A mindig is különlegesnek számító, frekventált budai, II. kerületi piacon a lakás.hu szerint némi élénkülést tapasztalnak a szakemberek: jóllehet a rózsadombi használtlakáspiac szinte minden szegmensében túlkínálat van, a 20-40 millió közötti ingatlanokra viszonylag könnyű vevőt találni. A hatvanas-hetvenes évekbeli kocka társasházakat kerületszerte 350-400 ezer forint között kínálják négyzetméterenként, az újabbaknál 450 ezer forintig megy az ár.
A bel-budai, vízivárosi lakások állapottól függően 290-310 ezer forinton szerepelnek, míg a negyvenes évek előtti villák elhelyezkedéstől függően 400-500 ezer forintos négyzetméteráron várják a vevőket. A II. kerületben 80-90 millió alatt nincs családi ház, de a 120-130 millió még jellemzőbb kategória, ugyanakkor legalább egy évig elhúzódó értékesítésre kell számítania a tulajdonosnak. Az új építésű lakásoknál meglehetősen nagy a szórás, az Ürömi út környékén például még 390-540 ezer forint között van a négyzetméterár, ennél valamivel feljebb 500-600 ezer forint a jellemző, de nem ritka a 600-700 ezer forint sem négyzetméterenként.
Gerő András az év hátralevő részére stagnáló árakat vár, szerinte nem érdemes az árak drasztikus esésére apellálni. Hiába van ugyanis a mérleg egyik serpenyőjében a kereslet-kínálat árcsökkentő hatása, ellensúlyozzák a telekáfa miatti többletköltségek, illetve a „rendesen” inflálódó egyéb költségtényezők.
