2003 tavaszán még az ideinél sokkal többen gondolták úgy, hogy pusztán az EU-csatlakozás hatására jelentősen megugrik a hazai ingatlanok forgalma és ára is. Ez 2004-re megváltozott, a vélemények lényegesen pesszimistábban, szelíden szólva reálisabban követik a valós folyamatokat – derül ki a felmérést végző Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet most közzétett tanulmányából.
|
A várakozások az ingatlanpiac valamennyi szegmensében visszaestek: kevesebben számítanak az új és használt lakások, az építési telkek és a mezőgazdasági földterületek iránti kereslet gyors és jelentős élénkülésére, és ezzel párhuzamosan jóval kevesebben bíznak az infláció mértékénél magasabb áremelkedésben is. A gazdaság szereplői 2004-re összességében az ingatlanpiac kismértékű visszaesését prognosztizálják.
A költségvetés hiányának csökkentésére hozott tavalyi intézkedések (az új és a használt ingatlanok vásárlásához felvehető kedvezményes kamatozású hitelek összege és a kedvezményes kamat nagyságának mérséklése, valamint az ezek nyomán előrehozott vásárlások) az ingatlanpiac idei alakulását is erősen befolyásolják. Az Ecostat első negyedévi Ingatlanbarométerének alakulásában is kimutatható a múlt évi intézkedések hatása. Nevezetesen a beruházások jelentős csökkenése és a lakosság mérsékeltebb ingatlanvásárlási kedve. Az ingatlanforgalmazók ezzel együtt optimisták: szerintük az első negyedévi visszaesés után a tavaszi-nyári hónapokban a kereslet ismét élénkülhet az inflációhoz hasonló árnövekedés mellett.
A legaktívabb vásárlók és bérlők azonban ezúttal várhatóan nem a lakosság köréből kerülnek ki, hanem a vállalkozói és intézményi szférából. Kiemelkedő forgalmat csak a külföldi befektetői csoportoktól várnak a forgalmazók, őket leszámítva minden potenciális ügyféltől kevesebb megrendelésre számítanak a kivitelezők is. A lakóingatlanok építési piacán drasztikus visszaesést jósolnak a beruházók, ők csak a raktárak és a szállodaépítések növekedésében bíznak, miközben az új irodák építése változatlan intenzitással folytatódik.
|
Az új lakások iránti érdeklődés továbbra is élénk marad, különösen az igényes kivitelű, jó helyen fekvő, drága lakások és házak keresettek. Változatlanul népszerűek az új építésű lakóparkok lakásai, házai, de Budapest belvárosában és a vidéki nagyvárosok központjában lévő nagy, jó beosztású használt lakások kereslete is élénkül. A fővárosban a bel-budai, zöldövezeti használt lakások a legkelendőbbek, miközben nehéz és hosszabb ideig tart a korszerűtlen, magas költségű lakótelepi és a hagyományos építésű, nem jó helyen fekvő lakások értékesítése. Ami a méreteket illeti, továbbra is a kis– és középméterű lakások a legkeresettebbek.
A befektetés céljából kiadott lakások száma folyamatosan emelkedik, ezzel párhuzamosan bővül a bérlakások kínálata, és növekszik a kiadási idő. A garzonlakások és a nagy, luxus igényeket kielégítő lakások, házak iránt egyaránt élénk kereslet mutatkozik a bérelt ingatlanok piacán.
A 2003 elején érzékelhető túlzott ingatlanár-várakozások az idei év elejére mérséklődtek: az új építésű lakások ára a legfrissebbb prognózisok szerint már legfeljebb az infláció mértékével arányosan növekszik. Ezt meghaladó mértékben legfeljebb egyes belvárosi kiemelt területeken emelkedhetnek a lakásárak, itt helyenként akár tíz százalék feletti is lehet a drágulás idei mértéke. A kedvezőtlen helyen fekvő, valamint a lakótelepi használt lakások ára nem, vagy csak kismértékben emelkedik az Ecostat prognózisa szerint.
