Játsszunk el a kellemes gondolattal, hogy van egy kis megtakarított pénzünk és szeretnénk, ha a pénz is dolgozna értünk és nem csak mi a pénzünkért. Ha egy profi befektetési tanácsadóhoz fordulunk, akkor két kérdést biztosan fel fog tenni, és ezt minden befektetési döntésünk előtt magunknak is meg kell cselekednünk.
Az első az, hogy mennyi kockázatot szeretne vállalni. Alapvető igazság, hogy a kockázatosabb eszközök általában nagyobb megtérülést ígérnek, de ez a magasabb hozam egyáltalán nem garantált. Az egyetlen dolog, amit „tutira vehetünk”, az az állampapír. Ha megvesszük és lejáratig tartjuk, akkor jöhet eső, fújhat szél, csinálhat bármit is a kormány, jegybank, mi fix hozamot fogunk tudni realizálni. Ha részvényeket veszünk, akkor elvárhatjuk, hogy a kötvényhozamoknál magasabb jövedelmet kapjunk vissza, de a vállalatoknak lehet jó és rossz évük, a hozam fel-alá ugrál.
A második kérdés az, hogy mennyi időre szeretnénk befektetni, mikor kell, mikor kellhet a pénz? Talán itt sem okozunk nagy meglepetést, hiszen az egyes eszközök kereskedési költségei nem egyformák, és az ígért hozam sem biztos, hogy kijön rövid idő alatt. Például általában nem érdemes részvényt venni néhány hónapra, és komoly pénzekről maradnak le azok, akik bankban tartják a pénzüket három hónapnál tovább.
Magyar szokás
Érdekes, hogy a magyar lakosság nagy része a folyószámláján tartja a pénzét. Részben ez az OTP hatalmas profitabilitásának titka: több száz milliárd forintot tartanak nála úgy, hogy még 1 százalék kamatot sem kell rá fizetnie. Csak annyit tartsunk a folyószámlán, amennyit éppen el akarunk költeni. Még a „vésztartalékot” is tegyük befektetési alapba vagy rövid lejáratú kötvényekbe. Ezekből általában aznap, vagy egy nap alatt ki lehet venni a pénzt, és közben nem az OTP-részvényeseit gazdagítja.
Kusza esztendő volt a 2003-as, a hosszabb futamidejű kötvényeken ugyanis veszteséget lehetett elérni. A részvények a keddi zárásig számolva az idén 19,3 százalékos hozamot tertmeltek, ha a BUX kosarat vesszük alapul. Azt még érdemes megemlíteni, hogy a gazdaság gyengélkedése, a forintpiaci hullámvasút és a kormány bukdácsolásai miatt a magyar piac alatta maradt a regionális tőzsdék teljesítményének. Ha 2004-ben a helyzet kicsit normalizálódik, akkor várhatóan jelentősen csökkenni fog a kamat, és ez a kötvények hozamát jelentősen növelheti, hiszen árfolyam-emelkedésükhez vezet.
A kötvények kapcsán következtetésként azt lehet elmondani, hogy aki szereti a biztosat, fektessen diszkont kincstárjegyekbe. Ez egy évnél rövidebb állampapír, jelenleg a hozam 11 százalék fölött van, az infláció 6 százalék körül lesz, tehát itt a különlegesen alkalom, amikor ilyen sok reálhozamot lehet betakarítani, talán érdemes élni a lehetőséggel. Aki kicsit több kockázatot mer vállalni, de ragaszkodik az állampapírokhoz, az vásároljon kötvénybefektetési alap jegyeiből. Ezek az alapok többféle kötvénybe fektetnek, és ha bízunk a hozamok csökkenésében, ami igen valószínű, akkor a hozam akár a 13-14 százalékot is elérheti.
Részvénypiac: megosztott kockázat
Lovagoljunk át a részvények világába. Hüvelykujjszabály, hogy csak akkor érdemes részvényekbe fektetni, ha a várható hozamuk a vállalt kockázat mértékével arányosan meghaladja a kötvényekét. Magyarán: ha arra lehet számítani, hogy a részvények megismétlik idei szívmelengető 20 százalék körüli teljesítményüket. A kilátásokat tekintve ez teljesen reálisnak tűnhet, hisz a nagyobb papírok közül talán a Richter kivételével mindegyikben van még növekedési lehetőség, és az is tendencia, hogy a csalódott kötvénybefektetők egy része átvándorol a részvénypiacra, tovább hajtva fel az árakat. (A Richtert talán azért érdemes kivenni a sorból, mert a várakozások egy kicsit túlfeszítetté váltak, és a nagy növekedést hozó amerikai fogamzásgátló-piacra be kíván lépni a legnagyobb piaci szereplő, a Teva.)
Ha nem akarunk bajlódni a részvények kiválasztásával, akkor érdemes megcélozni ismét egy befektetési alapot, ezek általában BUX-közeli hozamot adnak, és a szakemberek gondosan kezelik a pénzünket. Próbáljuk elkerülni azt a jellegzetes hibát, hogy csak egyfajta részvényt vásárolunk, még akár pár száz ezer forint esetén is érdemes három-négy papírba fektetni, hogy megosszuk a kockázatot; „nem érdemes egyetlen tojást tartani a kosárban”. Az egyedi részvények szintjén az FHB, a Démász és a Mol lehet a nyerő a részvényelemzők szerint.
Mi lesz az igatlanpiacon?
Jövőre belépünk az EU-ba. Jelent ez extraprofit-szerzési lehetőséget? Általában csak akkor van lehetőség rendkívül nagy nyereségre szert tenni, ha valami új információ lát napvilágot és azt meglovagoljuk. De az uniós csatlakozásra már mindenki felkészülhetett.
Talán sokaknak most az ingatlan jut eszükbe, hiszen egy időben a csapból is az folyt, hogy az ingatlanárak a csatlakozással elszállnak a magasba. Az ingatlanszakértők szerint 2004-ben a lakástámogatási rendszer megszorítása miatt bekövetkező keresletcsökkenés után nem lehet az árak szárnyalására számítani. Már csak azért sem, mert a lakás nem olyan termék, amit meg lehet venni olcsón, a hátunkra lehet venni és kisétálni vele Londonba, ahol a tízszeresét érné. Éppen ezért az ingatlanárak felzárkózása az EU szintjére csak a keresetek növekedésével arányosan fog megtörténni, erre pedig még – legnagyobb sajnálatunkra – várni kell egy kicsit, pontosabban: pár évtizedet…
