A szombati rekord kissé háttérbe szorította a Kieselbach Galéria pénteki árverését, bár ott is „csúcsforgalom” volt, annak ellenére, hogy az idei tavaszi szezont két árverésre osztották. A májusi második fordulóban kerül kalapács alá a kizárólag magyar festményekből álló, külföldi magántulajdonban lévő anyag, a Turck-gyűjtemény.
Jó áron keltek el a Vasilescu-gyűjtemény darabjai
A pénteki Kieselbach-aukción több szerzői rekord született. Így például a legmagasabb leütési árat, 58 millió forintot elérő mű, Rippl-Rónai József kukoricás korszakából származó enteriőrképe (Sárga zongoraszoba II.) egyben új Rippl-Rónai-rekordot is jelent.
A tavaly téli rekordok
Tavaly a Kieselbach Galéria téli aukcióján megdőlt az addigi magyar árverési rekord: Gulácsy Lajos Nakonxipánban hull a hó című festményéért 80 millió forintot fizetett egy hazai gyűjtő-kereskedő. Alig három napra rá a Mű-Terem Galériában Gulácsy Lajos A Régi instrumenten játszó hölgy című alkotásáért már ennél is többet, 95 millió forintot fizettek.
Lassan nekibátorodik a piac
A kormány “ütötte” az ÁSZ-t
A Mű-Terem Galériánál rekordáron elárverezett Munkácsy festmény miatt az elmúlt napokban vita robbant ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a kormány között. Korábban ugyanis miniszteri jóváhagyással kapták vissza az örökösök a védett képet, az ÁSZ azonban kifogásolta ezt az eljárást, és magasabb szintű jogszabályt tartott volna szükségesnek e lépés megtételére.
A Mű-Terem Galéria szombati árverésén nem a Munkácsy-rekord volt az egyetlen említésre méltó esemény. A piac felbátorodásának lehettek tanúi a résztvevők. Korábban ugyanis viszonylag szűk volt azon festők – Vaszary János, Rippl-Rónai József, Aba-Novák Vilmos – köre, akiknek a művei megbízhatóan komoly árat hoztak. Most Czóbel Béla Párizsi utca című festményének 46 millió forintos leütési ára, vagy Iványi Grünwald Béla Nagybányai tája, a maga 11 milliós leütési árával, ezen szerzők piaci felzárkózását jelzi. Hasonló meglepetést keltett, hogy Márffy Ödön akvarellje (Csendélet őszi gyümölcsökkel) 1,9 millió forintos áron kelt el.
Kölcsönfestmény visszajár
A baba látogatói című Munkácsy festmény kalandjai 1944. március 19-én kezdődtek. Akkor hurcolták el a német megszállók a műgyűjtő Vida Jenő gyárost. Vida villáját a budapesti német parancsnokság foglalta el, festményei a háború után többé nem kerültek elő, kivételt csak az a négy alkotás képezett – köztük A baba látogatóit is -, amelyeket két hónappal a megszállás előtt adott kölcsön a Szépművészeti Múzeum centenáriumi Munkácsy-kiállítására. Vida négy képét a háború után a magyar állam sajátjaként kezelte. A nyolcvanas években véletlenül látták meg a hazalátogató Vida unokák nagyapjuk kedves képét a Nemzeti Galériában. Két évtizedes huzavonát követően tavaly adták vissza az örökösöknek.
Munkácsy Mihály festményének árrekordja nem keltett igazi meglepetést a piacon. Olyannyira nem, hogy a téli aukciós rekordot követően Virág Judit, a Mű-Terem Galéria vezetője úgy nyilatkozott: véleménye szerint egy Munkácsy vagy egy Csontváry festmény leütési ára lépheti át elsőként a 100 milliós álomhatárt.
A 160 milliós leütési ár ugyan első látásra soknak tűnik, hiszen külföldi aukciókon, mondjuk Párizsban 60-80 millió forintnak megfelelő összegért kelnek el a Munkácsy festmények. De azt sem szabad elfelejteni, hogy kivételes esetről van szó. Ezt a festményt szakértők már korábban is nagy értékűnek minősítették. Eredete kifogástalan – hiszen évtizedekig állami múzeumban őrizték -, és csak nemrégiben kapták vissza az eredeti tulajdonos örökösei. A mű egyébként védett, így új tulajdonosa sem viheti ki az országból.
