A koppenhágai csúcson tíz tagjelölt ország írt alá megállapodást a végső bővítési feltételekről, így Magyarország most már visszavonhatatlanul az Európai Unió tagja lesz 2004. május 1-jétől. Minden magyar politikus történelmi jelentőségűként értékelte a megállapodás létrejöttét, a magyar tárgyaló delegáció teljesítményéről azonban az ellenzék lesújtóan nyilatkozott. Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint a magyar fél „gyenge, erélytelen és sikertelen” tárgyalásokat folytatott, és semmit sem ért el. Kijelentette, ők teljesen más eredményekkel tudták volna lezárni a csatlakozási folyamatot. Ezzel szemben a Koppenhágából hazaérkező Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter szerint Magyarország mindent elért, amit a tárgyalásokon lehetett.
Szakértők szerint egyik csatlakozó országnak sem kell panaszkodnia, a várt bőkezűség ugyan elmaradt az EU részéről, néhány fontos kérdésben engedményeket értek el.
Visszaszámolás
Medgyessy Péter miniszterelnök egy óvodás kisfiú segítségével indította el a Millenáris Parkban felállított CsatlakozÓrát, ami 2004. május 1-jéig számolja vissza a napokat, órákat, perceket, sőt másodperceket is.
A koppenhágai tárgyalások keménynek ígérkeztek, hiszen a gazdasági recesszió és az eltérő politikai érdekek nem tették bőkezűvé és engedékennyé a tizenöt tagállamot. A jelöltek reményei nem váltak be az unió végső bőkezűségéről, de így sem kellett csalódottan távozniuk, mivel a fontos kérdésekben engedményeket csikartak ki.
A huzavona eredményeként az unió másfél milliárd euróval megemelte közös ajánlatát, ami így 40,852 milliárd eurót tesz ki. Ez a jelentős eredmény a cseh, lengyel, szlovén és magyar fél kemény hozzáállásának köszönhető, bár az összeg még így is elmarad az Agenda 2000-ben rögzített 42 milliárd eurónyi kiadási tervezettől.
Magyarországnak ugyan nem sikerült elérnie, hogy a közvetlen agrártámogatások induló 25 százalékos mértékét megemeljék, a támogatásokat saját költségvetésből az első három évben további 30 százalékkal kiegészíthetjük, ami így már az unió átlagnak 55 százalékát teszi ki. 2006-tól ez a szint már 65 százalékos lehet, ezzel az eredetileg tíz évre tervezett átmeneti időszak helyett hat éven belül elérjük a száz százalékos szintet, ami a gazdák versenyképességének jelentős javulását jelenti.
A dán javaslattal szemben 2004-ben további 56 millió euró jut majd az EU-val szembeni költségvetési mérleg javítására, sőt 2005-re és 2006-ra is jut még pénz. Számítások szerint 2004-ben 270 millió eurós többlettel zárul a magyar uniós költségvetés – a kapott támogatások és a költségvetési hozzájárulások mérlege -, 2005-ben 499 milliós 2006-ban pedig 618 milliós többletet mutat majd ez a mérleg.
A külföldiek földvásárlására vonatkozó tilalommal kapcsolatosan is eredményeket ért el a magyar tárgyaló delegáció, további három éves meghosszabbításra kapták meg a jogot, bár az nem automatikus, hanem a hetedik évben a bizottságnál kezdeményezhető.
A tagállamok hétmillió euróval csökkentették a az Európai Befektetési Bank alaptőkéjéhez és tartalékaihoz történő hozzájárulás eredeti mértékét, amelynek befizetésére négy évet kaptak az új tagok.
Csehország és Magyarország az Európa Parlamentben kapott képviselői mandátumok számában is eredményeket ért el. Ugyanannyi képviselővel lehetünk majd jelen, mint a többi, tízmillió lakosú mai tagállam.
Kovács: vízummentesség Romániának a csatlakozás után
Románia állampolgárai Magyarország uniós csatlakozását követően is vízummentesen utazhatnak Magyarországra – jelentette ki Kovács László magyar külügyminiszter a román közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában. A vasárnap sugárzott nyilatkozatban a magyar külügyminiszter az EU-tag Magyarország és a tagjelölt Románia együttműködésének több lehetséges példájáról is beszélt. Első helyen említette azt a román elképzelést, hogy Románia önkéntesen és egyoldalúan vállalja a schengeni ellenőrzési rendszer bevezetését saját határain. Nagyszerű lenne, ha az EU elfogadná ezt a javaslatot, mivel azt jelentené, hogy Magyarországnak a magyar-román határon nem kell kiépíteni schengeni határt. “Ez anyagi szempontból is előnyös lenne számunkra” – tette hozzá a magyar külügyminiszter. Kovács László külön kiemelte a határmenti és a határokon átnyúló együttműködés jelentőségét. Mint mondta, Magyarország az Európai Unió tagjaként is fontos partnerének fogja tekinteni Romániát és mindent megtesz azért, hogy Románia mihamarabb felkészülhessen az EU-tagságra.
Medgyessy Péter az európai uniós csatlakozási tárgyalásokról és a koppenhágai tárgyalásokról szólva elmondta: az agrárkérdésben az európai uniós ajánlathoz képest jelentős eredmények születtek, így a mezőgazdaság a csatlakozás nyertese lehet. A miniszterelnök az MSZP országos választmányának vasárnapi budapesti ülésén a sikerek között említette, hogy az Európai Parlamentben sikerült növelni a magyar képviselők számát, a konventben Magyarország teljes jogú tag lett, a schengeni határ megerősítésére pedig további forrásokat különítenek el hazánk számára.
Kovács László a tárgyalási eredmények között emlegette az áram és a gáz kedvezményes áfa-kulcsát, valamint a magyar gazdálkodóknak járó közvetlen kifizetések mértékét. A költségvetési kompenzációról szólva elmondta: az unió büdzséjéből három év alatt bruttó 5,1 milliárd euró többlet jut Magyarországnak.
A magyar delegáció gyenge és sikertelen tárgyalásokat folytatott az elmúlt napokban az Európai Unióval, és ennek az lett az eredménye, hogy míg Lengyelország és Csehország jelentős eredményeket ért el az utolsó pillanatokban, a magyarok a semmit tudják felmutatni – mondta Orbán Viktor volt miniszterelnök az EU-val pénteken késő este lezárt csatlakozási tárgyalások kapcsán szombaton Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
A volt miniszterelnök szerint az a “siker”, hogy a közvetlen agrárkifizetések terén engedélyt kaptunk saját pénzünk elköltésére, minden kommentárnál többet mond. A fideszes politikus úgy fogalmazott, hogy az EU-val kötött szerződés önmagában nem garantálja Magyarország versenyképességének javulását, illetve az életszínvonal emelkedését, de “megfelelő kormányzati munka mellett” olyan lehetőségeket kínál Magyarország minden polgárának, amelyek az elmúlt 60 évben nem adódtak. A lengyelek óriási sikert értek el azzal, hogy elérték, a strukturális alapokban szereplő pénzösszegekből egymilliárd eurót átcsoportosítottak a biztos pénz kategóriájába.
A volt kormányfő a koppenhágai alku alapján a szerinte legrosszabbul járó négy csoport, a családi gazdálkodók, a nagyobb agrárvállalkozások, a kisvállalkozások és a magyar nagyvállalatok számára pénzügyi csomag kidolgozását kezdeményezi. Martonyi János volt külügyminiszter úgy vélekedett: az európai bővítés történetében első alkalommal fordul elő, hogy az új tagállamok sem befizetés-csökkentési, sem pedig visszatérítési kedvezményt nem kapnak. Utalt ugyanakkor arra, hogy Lengyelország komoly sikert ért el az egymilliárd eurós átcsoportosítással.
Kovács László szerint a lengyeleknek és a cseheknek sem sikerült többlettámogatást kiharcolniuk, csak a kapott pénzek átcsoportosításáról van szó. Lengyelország egymilliárd , Csehország pedig százmillió eurót használhat fel már az első évben a strukturális alapból számukra elkülönített összegből. Ez valóban nem azt jelenti, hogy e két csatlakozó ország több pénzt tehet zsebre, ugyanakkor ehhez az összeghez garantáltan hozzájuthatnak, nem kell megfelelniük különböző pályázati feltételeknek, mint például Magyarországnak.
