Azt olvastam, hogy a JP Morgan szerint 250 forint lesz az euró a jövő év végére. Lehetséges ez?
Kétségkívül a JP Morgan középtávon „bika” forintot vár, de a választások környékén azért lát kockázatot a gyengülésre. Nem árt megjegyezni: a JP Morgan befektetési bank, tehát maga is aktívan kereskedik a pénzügyi piacokon.
A bank véleménye nem egyedülálló, a Commerzbank elemzése is – a választások környéki gyengülés után – erősödő forintpályát rajzol föl középtávon, 2010 júniusára 260 forintos euróárfolyammal.
Akadnak viszont elemzők, akik arra figyelmeztetnek, hogy az a likviditási bőség, amely jelenleg a tőzsdéket és a forintot is fölfelé húzza, hamarosan véget érhet, s akkor pedig a forint is leszálló ágba kerülhet.
A kormányzat konvergenciaprogramja egyébként 2011-ben és 2012-ben is 270,9 forintos euróárfolyammal számol. A kormányzásra esélyes Fidesz eddigi kommunikációja – a kkv-k segítése, és az alacsony kamattal jellemezhető, laza monetáris politika – sem éppen az erős forint irányába mutatnak.
Azt is olvastam, ha a Fidesz kétharmaddal nyer, 250 forint lesz az euró. Igaz ez?
Akadnak elemzők, akik úgy vélik, hogy egy ilyen arányú győzelmet pozitívan értékelne a piac, hiszen a kormánynak így lehetősége nyílna arra, hogy nagyszabású, a költségvetési kiadásokat csökkentő reformokba kezdjen. Mások inkább úgy látják, hogy a piac kivárja, mit szól az IMF és az EU az államháztartási hiánycél felemeléséhez – a Fidesz ezen szándéka ismert a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a befektetők előtt is. A piac bizonytalansága tehát fönnmaradhat, amíg nem láthatók annak első jelei, hogy miféle gazdaságpolitikába kezdett az új kormányzat.
A hiánycélprobléma – amely legnagyobb részt az eladósodott állami vállalatok rendbetételéhez kapcsolódik – a jegybank (angol nyelven is publikált) inflációs jelentéséből is tudott a befektetők előtt. Akár a GDP 2,7 százalékával is magasabb lehet az MNB számítása szerint az államháztartási hiány. Az információ eljutott már a nagy elemzőházakig is, a JP Morgan elemzője szerint is az idei hiány fölmehet a GDP 7 százalékáig is (a jelenlegi hivatalos 3,8 százalék). Igaz, úgy vélik, az intő görög példa nyomán az új kormány nem emeli át az állami vállalatok adósságát az államháztartási hiányba teljes egészében.
Hogy éppen milyen szinten mozog a forint a választások után, az nemzetközi hatásoktól is függ majd. Ilyen például, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő FED meghagyja-e továbbra is 0 százalékon a kamatot, s meddig, s hogy milyen kommentárt fűz a döntéseihez. Amíg a befektetők úgy vélik, hogy még marad egy ideig az alacsony kamat, akkor marad a „kockázatéhség”, s szárnyalhatnak az olyan kockázatos eszközök is, mint a forint.
A FED kommentárjai alkalmasint sokkal inkább befolyásolhatják a forint árfolyamát, mint az, hogy hívják Magyarország új miniszterelnökét.
A forint árfolyama tehát semmi mástól nem függ, mint a költségvetés állapotától meg a nemzetközi pénzügyi hangulattól?
Nem. Legáltalánosabban a forint kínálata, s a vele szembeni kereslet határozza meg az árfolyamot. A forinttal szembeni kereslet fontos és gyorsan változó tényezőjét adják a „portfólióbefektetők”, akik forintban denominált értékpapírokat tartanak. Ha ők megriadnak a költségvetés állapotától – mert mondjuk egy adott pillanatban úgy tűnik, hogy Magyarország az adósságait nem lesz képes visszafizetni -, vagy csak úgy megriadnak minden különösebb ok nélkül, követve a nemzetközi befektetői csordát, akkor az jelentős és azonnali hatást vált ki a forint árfolyamában.
Ha pedig ezen befektetők 0 százalék körüli kamaton – ami a jelenlegi FED-alapkamat – jutnak pénzhez, akkor szívesen szállnak be kockázatos – például forintban denominált – értékpapírokba, ami ugyancsak hatással van fizetőeszközünk árfolyamára. A vásárlási kedvükre a forinteszközökön elérhető hozam is hatással van – ha az alapkamat magasabb, inkább vásárolnak, ami a forint erősödésének, a kamat csökkentése pedig a forint gyengülésének irányába hat – a Monetáris Tanács a kamatdöntésekkor ezzel a tényezővel is számolni szokott.
Hosszabb távon természetesen fontosak az olyan valós gazdasági folyamatok is a forintra nézve, mint a külkereskedelmi mérlegnek – az export és az import arányának -, illetve a tőkemérlegnek az alakulása.
Mindent összevéve tehát, most kell euróalapú hitelt fölvenni?
A forint éppen erősödik, s egyes elemzők szerint középtávon is erősödni fog – mindezen okok azonban önmagukban gyenge indokok az euróalapú hitelek fölvételére (ráadásul immár magasabb önerő szükséges, mint korábban). Ha a nemzetközi befektetői hangulat megváltozik, a forint gyengülni fog. Mindemellett egy hitel fölvétele jóval hosszabb időre történő elköteleződést jelent, mint amilyen időtávban értelmesen gondolkodni lehet az euró forintárfolyamának alakulásáról.
Jobb lenne-e egyáltalán a devizahiteleseknek attól, ha tartósan erősödne a forint? Sok devizahiteles a forint visszaerősödésekor sem tapasztalta a törlesztőrészlet csökkenését, mivel a bankok kamatot emeltek…
Kétségkívül jogos a felvetés, ebben a tekintetben az jelenthet némi halvány reménysugarat, hogy a kódexet aláírt bankoknak immár legalább indokolniuk az egyoldalú szerződésmódosításokat.
