Szerdán megismerhettük nagyjából a költségvetést, s kiderült, hogy 400 milliárddal költ kevesebbet a büdzsé jövőre, mint idén. Nem hiányzik nagyon a kasszából az öt százalékpontos járulékcsökkentés miatt kieső 400 milliárd forint?
Csak 300 milliárd forint körüli összegről van szó.
Veres János egykori pénzügyminiszter szerint százalékpontonként 80 milliárd forinttal kell számolni.
Csakhogy időközben visszaesett a gazdaság, csökkent a foglalkoztatás.
Ennyivel? Százalékpontonként már csak 60 milliárd forint a bevételkiesés?
A mi számaink szerint pontosan 302 milliárd forint a bevételcsökkenés.
Munkanélküliség, önkormányzatok, MÁV, BKV
Bárhogyan is, ez rengeteg pénz. Arányban áll ez az összeg a foglalkoztatásra gyakorolt élénkítő hatásával? Lett ettől több munkahely?
Válság van, a foglalkoztatás nem nő sehol a világon. Csak arra vállalkozhattunk, hogy a munkanélküliség növekedési ütemét lassítsuk, s ez sikerült is – a szlovák munkanélküliségi adat magasabb, mint a miénk, pedig egy erősebb állapotban érte a gazdaságukat a válság, mint a mi gazdaságunkat. Modelleztük, hogy mennyit csökkent volna a foglalkoztatás, ha nincsenek járulékcsökkentő intézkedések, s mennyit csökkent ténylegesen, s a különbség valamivel több mint félszázalékos.
A költségvetés a szerdán ismertetett tervek szerint 120 milliárdot von el az önkormányzatoktól, aminek a helyhatóságok érthetően nem örülnek. Bajnai Gordon miniszterelnök pénteken találkozik az önkormányzatok képviselőivel. „Felpuhulhat” még ez a csomag?
Nem, inkább csak azt lehet mondani, egy összevont egyeztetésre kerül sor. A költségvetési fegyelem, a takarékosság a jelenlegi helyzetben nagyon fontos, s ez vonatkozik az önkormányzatokra is.
Mint azt szerdán ugyancsak megtudtuk, 40 milliárdot vonnak el a közösségi közlekedéstől. Ez a MÁV-ot és BKV-t is érinti?
Ez a helyközi közlekedést jelenti, elsősorban tehát nem a BKV-t, hanem a MÁV-ot. Nagyon nagy pénzeket költünk helyközi közlekedésre, igen alacsony hatékonysággal. Itt vannak komoly tartalékok, meg kell szüntetni a párhuzamosságokat.
A BKV 30 milliárd rendkívüli támogatást, vagy legalább állami garanciát szeretne banki hitelhez. Hogy áll ehhez a kérdéshez a Pénzügyminisztérium?
Közérdek, hogy Budapestnek legyen működő tömegközlekedése, de az is, hogy a BKV tisztán, átláthatóan, takarékosan működjön. Ezt a Pénzügyminisztérium közvetlenül nem, legfeljebb közvetett eszközökkel tudja kikényszeríteni, a BKV ugyanis a Fővárosi Önkormányzat tulajdona. Kizárólag akkor tudunk tárgyalni hitelgarancia nyújtásáról, ha bizonyossá válik: a BKV képes átláthatóan, fegyelmezetten gazdálkodni.
Nem lenne olcsóbb a BKV-t most konszolidálni, mint hagyni, hogy további hitelt vegyen föl egy kereskedelmi banktól, s egy későbbi időpontban, még eladósodottabb állapotban rendbe tenni?
Lehet, hogy így van, de pillanatnyilag nem átlátható a BKV működése. Először az átláthatóságot kell megteremteni, s utána leszünk döntési helyzetben.
Szociális segélyek, rendőrség
Várható-e jövőre a segélyezés további szigorítása, a szociális kiadások még erőteljesebb visszafogása?
A már idén eldöntött változtatásokhoz képest jövőre nem tervezünk, nem számolunk további szigorításokkal.
A kormány szerdai kommunikációjában megjelent, hogy többet szánunk rendőrségre, kevesebbet szociális kiadásokra. Nincs ennek egy olyan rossz társadalmi üzenete, hogy a növekvő szegénység szülte feszültségeket rendőri erőkkel akarnánk megfékezni?
Szó nincs róla, hogy a kormány ezt kommunikálná. Az egészségügyi tárca költségvetése szinten marad, a szociális tárca költségvetése nem összevethető a tavalyival, mert kikerült belőle a gázártámogatás, s ezt a költségvetés közvetlenül a Robin Hood-adóból finanszírozza. (Az FN.hu-n is megjelent ilyen állítás a szerdai sajtótájékoztatót követően, Oszkó Péter azon szavai alapján, hogy a szociális tárca büdzséjének csökkenése nagyrészt – tehát nem kizárólagosan – a gázártámogatás kikerülésének eredménye. Ismertek továbbá olyan megszorító intézkedések, mint például a családi pótlék befagyasztása, amik a szociális kiadások reálértékének csökkenésére utalnak – a szerk.)
Lesz-e még idén külföldi államkötvény-kibocsátás?
Az attól függ, hogy miben sikerül megállapodni a Valutaalappal, s milyen lesz a nemzetközi hangulat.
S nem lenne olcsóbb az IMF-hiteles finanszírozás?
De igen, az IMF hitelnél van a kamatelőny, éppen ezért meg kell hagyni a lehetőségét, hogy az ország élni tudjon vele, ha a körülmények úgy alakulnak. Ugyanakkor az országnak mutatnia kell, hogy már nem nagybeteg, hanem olyan állapotban van, hogy a piacról is tud forrást szerezni.
Igazán drágán a vállalkozások juthatnak mostanság forrásokhoz a magas kamatok miatt, ami mélyíti a recessziót. Surányi György volt jegybankelnök újra fölvetette a kettős kamat politikáját az FN.hu hasábjain nemrégiben. Bár nem kívánhatjuk, hogy a jegybankelnök helyett nyilatkozzon, bizonyára van véleménye az elgondolásról.
Folyik ebben az ügyben az egyeztetés, nem szabad semmit sem lesöpörni az asztalról. Nyilvánvaló, hogy a végső döntést ebben a kérdésben nem én hozom meg, a kamatpolitikát a Nemzeti Bank alakítja.
Kiket képvisel Oszkó Péter?
Személyes kérdés: ön a Joint Venture Szövetség társelnöke, amely egy befektetői érdekvédő szervezet, amelynek céljai nem esnek egybe feltétlenül a magánemberek érdekeivel. Nem érzi összeférhetetlennek a pénzügyminiszterséggel?
Hagyomány, hogy a szervezetnek van egy kormányzati pozícióban lévő társelnöke, ez egy tiszteletbeli pozíció, nem jár tényleges befolyással, a gyűlésekre sem járok.
De korábban elnökségi tag volt.
Igen, de erről lemondtam.
Bizonyára találkozott már azzal a kritikával, hogy ön valójában a nagytőke támogatója, képviselője. Amikor 2008-ban, még a Deloitte vezéreként más nagy adótanácsadó cégekkel közösen bemutatták adótervüket, a Pénzügyminisztérium – amit akkor még Veres János irányított – azt mondta: ez a tervezet a nagyvállalatokat és a magasabb jövedelműeket hozná jobb helyzetbe a kis cégek, és az alacsony jövedelműek rovására.
De ez már akkor sem volt igaz. Valóban voltak viták a minisztériummal, de egyes elemekkel ők is egyetértettek.
Fotó: Gáti András
Önök akkor felemelték volna a tételes egészségügyi hozzájárulást 8 ezer forintra, ami a statisztikák alapján a kkv-kat hozta volna előnytelenebb helyzetbe a nagy cégekkel szemben, ám a Big 4 képviselői mégis ezt mondták, erről szó sincs. A szerdai sajtótájékoztatón meg azt mondta, az eho eltörlése egyértelműen a kkv-knak kedvez. Megváltozott a véleménye?
Nem. Ne felejtsük el, hogy akkor a terv 10 százalékpontos járulékcsökkentésről szólt. Tehát a kisebb cégek sem kerültek volna hátrányba az eho növekedésével, miután azt ellensúlyozta volna a nagyobb járulékcsökkenés. Most a válság miatt szűkebb lett a költségvetés mozgástere, miközben fontosabbá vált az alacsonyabb jövedelműek foglalkoztatási költségeinek csökkentése, így a tételes eho eltörlésével a kkv-knak még inkább kedvezünk, de a Big 4 tervezete szerint sem érte volna hátrány őket.
Munkára motiválás és munkanélküliség
Nem teljesen világos, hogy a kormányzat miért igyekszik növelni a potenciális növekedést például a gyes, a gyed szabályainak szigorításával, amikor közgazdasági törvényszerűség, hogy minél nagyobb a különbség a potenciális és a tényleges növekedés között, annál jobban nő a munkanélküliség.
Igen, de ez nem most hat, majd csak két év múlva a gyes esetében, amikor már növekedés lesz. Nem most akarunk pluszmunkakínálatot rázúdítani a munkaerőpiacra. A nyugdíj-korhatáremelés is később növeli az aktívak számát, tehát akkor javítja a növekedési képességet, amikor az már tényleges növekedést is eredményezhet.
A gyes-, gyed-jogosultság szigorítása már jövőre is hat.
De ez a szigorítás nem a potenciális növekedés és a munkakínálat növelése miatt történt, hanem a visszaélések visszaszorítása érdekében.
A rokkantnyugdíjak felülvizsgálata,a segélyezés szigorítása is azonnal hat.
De itt is a visszaélések elleni küzdelemről, az adófizetők pénzének körültekintőbb felhasználásáról van szó.
A személyi jövedelemadó átalakítása érdekében is a potenciális növekedéssel érveltek.
Itt viszont egészen másról van szó, nem a munkakínálat, az elhelyezkedni szándékozók számának növeléséről, hanem a már munkahellyel rendelkezők teljesítményre, hatékonyabb munkára serkentéséről. Azért, hogy a cégüknek is növekedhessen a hatékonysága, a termelékenysége.
