Gazdaság

Legyőzhetetlen a munkanélküliség

Akár 12 százalékos is lehet idén a munkanélküliségi ráta Magyarországon a gazdasági visszaesés mértékétől függően. A GDP csökkenése ugyanis mindig megemeli a munkanélküliséget, bár az emelkedése nem mindig mérsékli azt. A kormányok kénytelenek a foglalkoztatás fenntartásáért hajszolni a növekedést a bolygónk tönkretétele árán is, ám a válságban ez lehetetlenné vált. A munkanélküliség legyőzhetetlen és lényegi eleme a rendszernek.

A pénzügyi válság reálgazdaságra való, a vártnál is nagyobb mértékű kiterjedése esetén a foglalkoztatottak számának 2,5-3 százalékos csökkenése várható – figyelmeztetett az Állami Számvevőszék még tavaly, a költségvetésről szóló véleményében. Ez 100-120 ezer új munkanélkülit jelentene, azaz összesen nagyjából 430–450 ezer állástalant, 10,2-10,7 százalékos munkanélküliségi rátát – ami jelentősen hozzájárulhatna az IMF igazgatója által is emlegetett politikai instabilitáshoz.

Egyre rosszabbnak tűnik

Mit jelent pontosan a gdp?

Bruttó hazai termék (gross domestic product). Az összes megtermelt áru és szolgáltatás értéke csökkentve az előállításukhoz használt áruk és szolgáltatások értékével.

A helyzet azonban ma már rosszabb, mint az tavaly látszott. Ez nem pusztán abban érhető tetten, hogy a költségvetést máris ki kell igazítani (ez visszavezethető a költségvetési tartalékok alacsony szintjére is, amire az ÁSZ még a költségvetés elfogadása előtt figyelmeztetett), hanem a kereskedelmi partnereink egyre mélyebb gazdasági visszaesésében. A mindig optimista GKI is már 2,5 százalékos gazdasági visszaeséssel számol, s akadt olyan elemző is, aki 7 százalékos visszaesést prognosztizált.

Már a 2,5 százalékos visszaesésnek is katasztrofális hatása lenne a foglalkoztatottságra. Rimler Judit egy tanulmánya a Közgazdasági Szemlében arra tett kísérletet, hogy összefüggést találjon a GDP csökkenése és a munkanélküliség növekedése között. A nagy (1929-ben kezdődő) világgazdasági válság adatai alapján a kutató úgy találta, hogy a munkanélküliségi ráta GDPrugalmassága a legtöbb országban 4 és 10 között volt.

mi a rugalmasság?

A rugalmasság – másképp elaszticitás – ebben az esetben azt mutatja meg, hogy a GDP egyszázalékos változása hány százalékos (vigyázat, nem százalékpontos) változást jelent a munkanélküliségi rátában. Például ha a GDP egy százalékkal csökken, a munkanélküliségi ráta 8 százalék, s a rugalmasság 7, akkor a ráta a 7 százalékával, azaz 0,56 százalékponttal nő, azaz a végeredmény 8,56 százalékos ráta lesz.

Magyarországon a rendszerváltáskori gazdasági szerkezetváltás nyomán föllépett válsághoz (csaknem 1,5 millió álláshely tűnt el) kapcsolódó adatok szerint a rugalmasság nálunk kerekítve 7, ami meglepő módon illeszkedik a nagy világgazdasági válságkor tapasztaltakhoz – derül ki a tanulmányból, amelyet még az átalakulási válság árnyékában, 1995-ben publikáltak.

12 százalékos munkanélküliség?

Konkrét, mai számokra fordítva: a 2,5 százalékos gazdasági csökkenés, a jelenlegi, közel 8 százalékos munkanélküliségi ráta mellett (utolsó tényadat: 2008. IX-XI. hó 7,8 százalék) 9,4 százalékos munkanélküliségi rátát hozna.

Egy pesszimistább, 3 százalékos visszaesés esetén a szám még mindig egyjegyű maradna: 9,7 százalékos lenne. Ha a leginkább félelmet keltő 7 százalékos visszaesési prognózissal számolunk, akkor viszont bizony a munkanélküliségi ráta már 12 százalékosra emelkedik.

A növekvő GDP sem mindig segít

Különösnek tűnhet persze, hogy a csökkenő GDP mindig növeli a munkanélküliséget, olykor azonban a bruttó hazai termék növekedése mellett is képes gyarapodni a munkanélküliek száma. A munkanélküliségre épülő növekedés – így nevezi a német gazdaság 80-as évekbeli folyamatait Ralph Dahrendorf a Modern társadalmi konfliktus című könyvében.

A GDP növekedésének ugyanis két útja van: a több értéket több munkáskéz állítja elő, vagy ugyanannyi, esetleg kevesebb munkáskéz, de nagyobb gépesítettség mellett, termelékenyebben. Németország a 80-as években inkább az utóbbit követte – írta Dahrendorf.

Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a GDP csökkenése adott gépesítettség, technológiai színvonal mellett a felhasznált munka mennyiségét csökkenti. Kisebb mértékben, de biztosan növeli a munkanélküliséget a GDP stagnálása is, hiszen a technika fejlődik, s ezért egyre több munka takarítható meg. A nemzeti kormányoknak tehát nemigen van más választásuk, mint a növekedés serkentése, még akkor is, ha a növekedés hajszolása zsákutcának tűnhet bolygónk állapota alapján. Kétszámjegyű munkanélküliség mellett ugyanis nem valószínű egyetlen kormány újraválasztása sem.

Tömegek válnak fölöslegessé

Jeremy Rifkin a The End of Work (A munka vége) című bestsellerében arra hívta föl a figyelmet, hogy a mezőgazdaság és ipar automatizálásakor a munkaerőt fölszívta a harmadik szektor, a bővülő szolgáltatások. Ma már azonban a szolgáltató cégek is egyre kevesebb élőmunkát használnak föl, részben a technológiai újítások alkalmazása (például automata ügyfélszolgálat), s más munkaerő-megtakarító tendenciák (például a kereskedelem koncentrálódása egyre nagyobb üzletekben) miatt. Negyedik szektor viszont már nem várja a fölöslegessé váló embereket.

A nemzeti kormányzatok a munkanélküliséget mindeddig a növekedést fönntartó erőfeszítéseikkel, s a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét meghirdető programokkal igyekeztek féken tartani. A jelenlegi válsághelyzetben azonban már nem lehet a növekedést fönntartani.

A növekedés fönntartása – a globális tőkeáramlásnak köszönhetően – valamivel könnyebb volt a Magyarországéhoz hasonló, felzárkózó, fejlődő gazdaságoknak, s sokkal nehezebb a fejletteknek.

Válsághoz vezető egyenlőtlenség

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO tavaly megjelent tanulmánya szerint világossá lett, hogy az elmúlt húsz év hitelre alapozott világgazdasági növekedése nem fönntartható. Az ILO szerint a válság kirobbanásában komoly szerepe volt az egyenlőtlenségek robbanásszerű növekedésének, az átlagos dolgozók reálbére csökkenésének az Egyesült Államokban, amit az amerikaiak hitelfelvétellel ellensúlyoztak.

A fokozódó eladósodás az eddigi magyar növekedésnek is egyik motorja volt, ám ez a motor úgy tűnik leáll, a többi motorral együtt. A gazdaságot a kereslet oldaláról éri sokkhatás (a főbb okozók keretben).

a lassulás keresletoldali főkolomposai

– Csökkenő fogyasztás
– Csökkenő reálbér a közszférában
– Befagyó hitelezés
– Romló exportkilátások
– Állami megrendelések korábbi évekénél alacsonyabb szintje
(Az ÁSZ FEMI tanulmánya nyomán)

Gyurcsány Ferencnek közgazdász tanácsadói azt mondták: 30 ezer milliárd dollár tűnik el a világgazdaságból – legalábbis a kormányfő ezzel a számmal riogatta a vasárnapi, válsághoz kapcsolódó egyeztetés résztvevőit a FigyelőNet információi szerint. Ha ennek a számnak csak a fele igaznak bizonyul, már sokkal nagyobb bajban vagyunk, mint gondoltuk eddig.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik