Az amerikai recessziós félelmek miatt előtérbe kerülnek a biztonságos befektetések, mint például az állampapírok. A magyar állampapírok hosszú éveken át egészen remek befektetések voltak, aminek befektetői szempontból örülhettünk, állampolgárként már kevésbé.
A magyar állam komoly finanszírozási igényét ugyanis az elmúlt másfél évtizedben sokszor csak magas reálhozammal, azaz jóval az infláció feletti kamatot ígérő állampapírok kibocsátásával tudta finanszírozni. Az ÁKK úgy tudott elegendő pénzt kölcsönkapni, ha magas kamatot ígért.
Befektetőként örülhettünk, alacsony kockázattal lehetett reálhozamot elérni, állampolgárként búslakodhattunk, hiszen végül is a mi adóforintjainkból kellett igen drágán finanszírozni az államadósságot. A magas kockázatmentes kamatláb idején az a furcsa helyzet állt elő, hogy a biztonságosabb állampapírokkal általában jobb hozamot lehetett elérni, mint a bankok betéttermékeivel.
Pedig a bankok megtakarítási termékeinél elvileg több a kockázat, mert a betétes a bank működési kockázatát is futja. Szerencsére az elmúlt években egyáltalán nem kerültek csődközelbe a hazai bankok, főleg nem a nagyobb betétgyűjtő lakossági bankok, de egy nagyobb megtakarításnál (amit már nem fedez a betétbiztosítási rendszer) a bank esetleges csődje a betét részleges elvesztéséhez is vezethet.
Hozamváltozások
Az utóbbi másfél évben vissza is állt a normális rend. Már nem jellemző ez a furcsa hozamkülönbség, a megemelkedett infláció és a bankok akciós betétei miatt mind az állampapírok reálhozamai, mind a bankokkal szembeni hozamelőny elolvadt.
A legutóbbi időkben az állampapírokkal elérhető 7-7,5 százalékkal szemben egy banki betéttermékkel akciós időszakban 9-10 százalékos hozamokat is el lehetett érni. Az állampapírokat mégis érdemes ismerni, mert a fenti hozamkülönbség ellenére előnyös befektetés is lehet.
Többségükkel – amennyiben a futamidő végéig megtartjuk őket – pontosan kiszámítható hozamot lehet elérni, gyakorlatilag a vissza nem fizetés kockázata nélkül. Gondoljuk csak el, egy három évre az állam által garantált 7 százalékos kamat mennyivel kedvezőbb lehet, mint egy olyan betétesi pozíció, ahol két hónapig 9 százalékos, majd egy remélt hozamesés után a maradék 2 év 10 hónapban csak 5 százalékos kamatot érünk el. Aki pedig ügyesen szlalomozik az egyes állampapírok között; az még extrahozamot is elérhet.
Inverz hozamgörbe
A hozamgörbe azt mutatja, hogy az egyre hosszabb hátralevő futamidejű állampapírokkal milyen hozam érhető el. Az lenne a természetes, hogy amennyiben hosszabb távra adunk kölcsön az államnak, azaz hosszabb ideig mondunk le a pénzünk használatáról, akkor annál magasabb éves hozamra legyünk jogosultak. Magyarországon 2008 januárjában a három hónapostól egészen az ötéves állampapírig körülbelül 7,3-7,5 százalékos éves hozamot kaphatunk, ugyanakkor a 10 éves államkötvénnyel már csak éves 7,1 százalékot, a 15 éves államkötvénnyel pedig csak éves 6,8 százalékot.
Ez az inverz hozamgörbe esete, vagyis amikor a hosszabb időtávra lekötött pénzünkkel, alacsonyabb éves hozamot tudunk elérni. A magyarázat az infláció remélt leszorításában rejlik. Ha ma, 7 százalékos infláció mellett 7,5 százalékos hozamot kapunk, az egy átlagos üzlet. Ha azonban a kormányzat tervei sikerülnek, és 2009-ben már csak 3 százalék lesz az infláció, akkor 2009-ben egy 7,5 százalékos hozam már remek üzlet lesz.
Ha a magyar gazdaságpolitika még hitelesebb lenne, és a piac elhinné, hogy 2009-től tartósan 2-3 százalék lesz csak a pénzromlás üteme, akkor egy 15 éves állampapír éves hozama még a jelenlegi 7 százalékos infláció mellett is talán csak 4-5 százalék lenne.
Lapozzon! A cikk a következő oldalon folytatódik
—-Hogyan válasszunk állampapírt?—-
Az állampapírok kiválasztásánál a legfőbb szempont, hogy mennyi időre tudjuk nélkülözni pénzünket, mikor tervezünk nagyobb vásárlást (például lakásvételt). Ha például 2009 nyarán szeretnénk nagyobb lakásba költözni, akkor addig vásárolhatunk olyan 7 százalékos éves kamatot ígérő papírt, amelyik éppen 2009 júniusában fut ki.
Valójában még ennyire sincsen megkötve a kezünk, hiszen dönthetünk úgy is, hogy hosszabb futamidejű papírt veszünk, például 2018-ban kifutó tízéves államkötvényt, és ha elérkezik a lakásvétel ideje, akkor a másodlagos piacon eladjuk a még le nem járt állampapírt. Ennek azonban kockázata van, esetleg a piac alakulása miatt nem kapjuk meg az előzetesen remélt hozamunkat.
Merre várható a hozam?
Az állampapírpiacnak, éppen úgy mint a tőzsdének, megvannak a maga spekulánsai, ezek a játékosok tudatosan arra bazíroznak, mint fenti példánkban a tízéves papírt megvásárló, majd másfél év múlva értékesítő befektető, vagyis a piaci folyamatok alakulását követve, a futamidő lejárta előtt adnak-vesznek.
Az állampapír-piaci hozamszint jövőbeli változásának eltalálása ugyanis extrahozamot jelenthet a befektetőknek. Ha az infláció növekedése miatt az állampapír-piaci hozamszint emelkedésére számítunk, értékálló befektetés a változó kamatozású állampapír, mert az ilyen állampapír hozama együtt nő a pénzromlás emelkedésével.
Ha azonban az infláció mérséklődését, jegybanki kamatcsökkentést és állampapír-piaci hozamszintesést várunk, akkor egy hosszabb távú, fix kamatozású állampapír megvétele lehet remek üzlet. Ha valóban csökken a hozamszint, akkor egy hosszabb távú fix kamatozású értékpapír árfolyama pillanatok alatt nagyon megemelkedhet. Ilyen környezetben az állampapírokkal is lehet olyan mesés hozamokat realizálni, amelyeket inkább a részvénypiacról ismerünk.
A várakozását mindenkinek magának kell kialakítani, ebben rengeteg információ, jegybanki, pénzügyminisztériumi, elemzői előrejelzés segít. Jelen pillanatban szinte bármelyik forrást nézzük, akkor egyensúlyteremtés, inflációcsökkentés, a növekedés felgyorsulása olvasható a következő évekre. Ha ez így lesz, és a külföldiek is elhiszik a konvergenciaprogramunk megalapozottságát, akkor az elkövetkezendő időkben a hosszabb távú állampapírokkal lehet szép nyereségeket elérni.
Bármilyen időtávra
Ha elmegyünk egy forgalmazóhoz, gyakorlatilag bármilyen időtávra találunk állampapírt. Kérésünkre elénk raknak egy nagy táblázatot, amelyben láthatjuk, hogy milyen lejáratú, már kibocsátott állampapírt, milyen áron, azaz milyen hozammal vehetünk meg. Ha például azt látjuk, hogy 2008. január 14-én a D081217 elnevezésű egyéves diszkontkincstárjegy 7,4 százalékos hozammal vehető meg, akkor egy 2008. december 17-én lejáró dkj-ról van szó, amelynek éves szintre vetített hozama 7,4 százalék. Figyelem, ez fontos: a hozam mindig éves szintre vetített, nem pedig a lejáratig szól!
