„Persze hogy próbálkozunk külföldön, de azért a kinti fogyasztói szokásokat nem lehet egyik napról a másikra áttörni. Az angoloknak bizonygathatjuk Londonban a szakkiállításon, hogy ez olyan szeszes ital, mint a whisky, csak más alapanyagból, málnából vagy barackból készül – ha nem ismerik, értetlenül rázzák a fejüket” – osztotta meg a FigyelőNettel a külpiacra törés nehézségeit Vértes Tibor főzőmester, az Agárdi Pálinkafőzdéből.
A hazai piacra koncentrálnak
Amúgy is, a 29 kereskedelmi célra pálinkát gyártó hazai főzde zömében a magyar piac ellátását tűzte ki célul, aminek több oka is van. Alapvető, hogy jelenleg a hazai piac még korántsem telített, növelhető a minőségi pálinkák értékesítése.
Persze ez nem jelenti azt, hogy elzárkóznának a pálinka exportjától, de az is igaz, hogy a nagyobb mennyiségű kivitelt több tényező is jelentős mértékben akadályozza – magyarázta Vértes Tibor. Itt van rögtön az alapanyag kérdése, hiszen a gyümölcsök többsége korlátozott mennyiségben, viszonylag rövid időtartam alatt érik be, gondoljunk csak a cseresznyére, barackra, szilvára, vagy meggyre. Nyilvánvalóan adott a pálinkafőzdék kapacitása is, hogy adott idő alatt mekkora mennyiségben tudják feldolgozni a gyümölcsöt.
Tucatnyi gyümölcsbõl készül (Fotó: MTI)
Így, ha kiderül mondjuk szeptemberben, hogy további cseresznyepálinkára is lenne igény a külpiacon, akkor sem tud mit csinálni a főzde, hiszen gyümölcs híján nem képes további mennyiségű szeszt előállítani, amit például a gabonaalapú whisky vagy vodka esetében korlátlanul megtehetnek a gyártók. A pálinkafőzés nem McDonalds-üzem – tette hozzá a főzőmester.
A marketing is hiányzik
Persze az ismertség növelésével, a hatékony marketinggel is baj
Tarolt az Agárdi
A HunDeszt 2007 megmérettetésen az Agárdi Pálinkafőzde 12 nevezett pálinkájából 9 aranyérmet, 2 ezüstöt, egy pedig bronzot kapott. A versenyre 220 pálinkát neveztek be a főzdék.
Az említett tényezők következménye aztán, hogy például az agárdi főzde évi 80 ezer palackos (0,5 és 0,3 liter) termelésének mindössze 2 százalékát értékesítik külföldön.
Tarol a házi főzés
Magyarországon egyébként évente 1,2-1,4 millió liter pálinkát állítanak elő kereskedelmi célra a főzdék, 12 millió liter viszont házilag készül, elvileg saját fogyasztásra – ezt már Panyik Gáborné, a Pálinkacéh elnöke mondta a FigyelőNetnek. A majd’ negyven pálinkafőzde egy része a sajátmárkás termék készítése mellett bérfőzést is vállal, amit aztán valamilyen más vállalkozás forgalmaz.
A saját márkáknál helyben, a gyártásnál viszonylag könnyű az ellenőrzés, hogy a pálinkának 100 százalékban gyümölcsből kell készülnie, se szeszt, se cukrot nem szabad hozzáadni a készítéskor. 2004-ben az Európai Uniótól e kritériumok teljesítése fejében kapott Magyarország kizárólagosságot, hogy csak a mi termékünk kerülhet pálinka néven forgalomba.
A bérfőzésben készült, s más által forgalmazott terméknél már több lehetőség van a hamisításra, igaz az ipari szesz vagy a cukor hozzáadása is kimutatható – avatott be az ellenőrzés rejtelmeibe a Pálinkacéh elnök asszonya.
Borsos ár csábíthat a hamisításra
A valódi, minőségi pálinka persze nem olcsó itóka, egységre számolva igencsak verheti a világhíres whisky vagy más italmárkák fogyasztói árát. Nem feledhető viszont, hogy 1 liter pálinka előállításához 10-15 kilogramm gyümölcsre van szükség, de készül például olyan málnapálinka is, amelynél 100 kiló málnát használnak fel 3 (!) liter párlat előállításához.
Átlagban elmondható, hogy 1 liter pálinka gyümölcs-alapanyaga minimum 1500-2000 forintot kóstál, s ehhez jönnek hozzá a további költségek – mondta Panyik Gáborné.
Pálinkás kisokos
Kisüsti pálinkának az a törköly- és gyümölcspálinka nevezhető, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő.
Érlelt pálinkának az a törköly- és gyümölcspálinka nevezhető, amelyet legalább hat hónapig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 12 hónapig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.
Ópálinkának az a törköly- és gyümölcspálinka nevezhető, amelyet legalább egy évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább két évig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.
Gyümölcságyon érlelt pálinkának vagy ágyaspálinkának az a gyümölcspálinka nevezhető, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább három hónapig. A gyümölcságy lehet a párlat fajtájával azonos, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt. 100 liter pálinkához legalább tíz kilogramm érett, jó minőségű gyümölcsöt kell felhasználni.
