Magyarországon egy kormányrendelet értelmében a három hónapnál hosszabb lejárattal rendelkező lakossági kölcsönök esetében minden hitelező köteles megadni a teljes hiteldíjmutatót (THM), amely egyetlen számba tömöríti a hitelösszeg költségét. Ez a kamat mellett a kezelési költséget és egyéb, a hitelnyújtással kapcsolatos költségeket (például a folyósítási, hitelbírálati és értékbecslési díjat) is tartalmazza.
Elméletileg a THM ismeretében egyszerű összehasonlítani a bankok eltérő ajánlatát. Azonban a THM-nek nem kell tartalmaznia azokat az elemeket, amelyeket az ügyfél nem feltétlenül fizet meg – ilyen például az előtörlesztési és a szerződésmódosítási díj –, vagy nem a bank felé fizeti meg (közjegyzői díj). Pozitív példaként említhető az olyan bank, amely a közjegyzői díjat is beleszámítja a THM-be, azonban a gyakorlat inkább a kiskapuk keresése – jegyzi meg Lazók Rómeó, a független Privátbankár.hu hiteltanácsadója.
Számolja ki, ha tudja!
A laza előírás miatt népszerű THM-kiskapu az akciós kamathoz kötődik: a bank a futamidő egy meghatározott részében (általában az első 3 és 12 hónap közötti időszak) alacsonyabb kamatlábat vagy kezelésiköltség-mentes időszakot hirdet meg, majd ezen számok alapján számolja ki a THM-t. Az így megadott THM azonban csak az akciós szakaszra vonatkozik, a későbbi periódusra már nem, tehát ez a THM nem ad teljes tájékoztatást az összes költségről – sőt félrevezető.
A bankok persze meg tudják nehezíteni annak a dolgát is, aki maga akarja kiszámolni saját teljes hiteldíjmutatóját; ebben jó segítséget nyújt az akciós kamatról szóló „féltájékoztatás”. „Akciós kamatlábak esetén korábban a bankok hirdetéseikben megadták a standard és az akciós kamatlábak adatait egyszerre, így látható volt a különbség. Ma már egyes bankok csak az akciós kamatlábat hirdetik, a standardról szó sem esik a reklámokban, sőt még a hirdetményekben sem feltétlenül találjuk meg ezeket” – mutat rá Lazók. Innen kezdve elég nehéz megállapítani a standard kamatlábat, így a THM kiszámolása is hasonlóan körülményes vagy lehetetlen.
Akciós kamatláb
Magyarországon az a marketingstratégia terjedt el, hogy alacsony kamatlábbal húzzák be az ügyfelet, majd a kezelési költségeken hozzák be az elvesztett pénzt, állítja a Privátbankár.hu szakértője. „Míg Nyugat-Európában a kamatlábakat általában úgy adják meg, hogy bankközi kamatláb + X százalék, addig Magyarországon a kamatláb + kezelési költség séma terjedt el. Pedig ez utóbbi a legdrágább, a 6 százalékos kamatláb ugyanis nem ugyanaz, mint 3 százalékos kamatláb plusz 3 százalékos kezelési költség” – magyarázza Lazók. Az első verziónál ugyanis nincsenek bújtatott költségek, és a tőketörlesztés elve is jobban valósul meg. Azonban a kezelési költséget is alkalmazó konstrukcióknál ezt a díjat általában az év elején fennálló tartozásra – rosszabb esetben mindvégig a futamidő elején fennálló teljes tartozásra – vetítik, így a kiszámolt kezelési költség díja mindkét esetben magasabb, mint az ugyanilyen mértékű kamatként kifizetendő összeg, ezzel alaposan megdrágítva a hitelt.
Büntet
Egy olyan konstrukciónál, ahol a kezelési költséget a felvett hitelösszegre vetítik, minél hosszabb a futamidő, annál rosszabbul járunk.
Másik oldalról nézve viszont, minél hosszabb a futamidő, annál jobban jár a bank, így ne csodálkozzunk akkor, ha egy nagyobb összegű hitel esetén egyáltalán nem lelkesek, amikor előtörleszteni akarunk. „A magyarországi bankok hajlamosak arra, hogy olyan szerződésmódosítási díjat, vagy előtörlesztési díjat szabjanak meg néhány termék esetében, amely elveszi a kuncsaft kedvét az előtörlesztéstől” – állítja Lazók Rómeó. A díj mértéke a banktól és hiteltől is függ, de még lakáskölcsön esetében is találkozhatunk akár 3,6 százalékos egyszeri előtörlesztési díjjal. Ez azt jelenti, hogy egy 10 millió forintos hitel előtörlesztése esetén 360 ezer forintot kellene befizetni, hogy megtörténjen az előtörlesztés.
Kérjük, Ön is írja meg a lakossági hitelekkel kapcsolatos tapasztalatait a figyelonet@sanomabp.hu címre!
