A törvényről
A 2006. január 1-jével életbe lépett luxusadót 2005. november 7-én szavazta meg az Országgyűlés. Az ingatlan értékét az alapterülete, az önkormányzati rendeletben megszabott négyzetméterenkénti forgalmi érték, illetve a különféle korrekciós tényezők, egyebek között a komfortfokozat határozza meg. ( Az adó alapjának meghatározásakor a kiegészítő helyiségek – például a műhely vagy a szárító -, valamint a lakóépületrészek alapterületét (medence, szauna, garázs) nem kell figyelembe venni.) Az adó a 100 millió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlanok 100 millió forint fölé eső részének 0,5 százaléka. Az adót – a helyi adókhoz hasonlóan – évente kétszer, március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell fizetni. Kivétel ez alól az idei esztendő, amikor is május 1-ig (illetve munkaszüneti nap lévén, május 2-ig) kellett a bevallásokat, és szeptember 15-ig kell a befizetéseket teljesíteni.
Az idén év elején életbe lépett luxusadó első befizetési határideje szeptember 15-vel jár le. A FigyelőNet megkeresésére Deli Lajos, a Fővárosi Önkormányzat adóügyosztály vezetője egyelőre nem kívánta kommentálni, hogy hányan fizették be eddig az új adófajtát Budapesten (ahonnan a luxusadó-bevétel legnagyobb hányadát várják – a szerk.), illetve milyen aktivitással érkeznek a befizetések. Adatokat – mint fogalmazott – csak a feldolgozást követően, szeptember 18-19. után tud mondani.
Többet vártak
Budapesten az idei bevallások alapján több mint négyszázan rendelkeznek luxusingatlannal, ennek alapján az önkormányzat a korábbi nyilatkozatok szerint 95 millió forint adóra számít. Az adatok szerint a főváros 8 kerületében vannak adóköteles épületek, a legtöbb a II. és a XII. kerületben.
A törvény szerint luxusadót a 100 millió forint feletti, magánszemély tulajdonában lévő lakóingatlan után kell fizetni, az adó mértéke a 100 millió feletti rész 0,5 százaléka. Tavaly, a jogszabály elfogadásakor a Pénzügyminisztérium előzetesen azzal számolt, hogy 10 ezer adóköteles lakóingatlan és nyaraló van az országban – ennek fele a fővárosban -, s az önkormányzatok összesen egymilliárd forint bevételre számíthatnak ebből az adónemből.
Kijátszható
Az akkori prognózisok és a tavaszi bevallások alapján számítható érték közötti jelentős eltérés egyrészt magyarázható azzal, hogy új adónemről volt szó, másrészt elképzelhető, hogy a 100 millió forintot meghaladó értékű ingatlantulajdonosok egy része szándékosan bújt ki az adó hatálya alól. Harmadrészt a jogszabály könnyen kijátszható: például ha egy épületben két, műszakilag önálló lakás kialakítható, akkor az társasházzá alakulva kikerülheti a luxusadó-fizetést. Azok az érintettek, akik elmulasztják a bevallást, illetve az adó megfizetését, az adó mértékén felül százezer forintos bírsággal is sújthatók.
A luxusadó május 2-i bevallási határidejére a Fővárosi Önkormányzathoz 121 bevallás érkezett. Akkor májusban, Deli Lajos lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy 25 millió forintban állapította meg Budapestről a hozzájuk befutott bevallások együttes összegét.
A hazai adózási gyakorlatnak megfelelően a luxusadózók többsége az utolsó napon tett eleget kötelezettségének, hiszen május 1-jén 48, míg a bevallás határidejének a napján 73 bevallást regisztrált a fővárosi önkormányzat.
