Nemzetközi gyakorlat
Az Európai Unió több országában (például Franciaországban, Németországban és Írországban, sőt immár Lengyelországban), valamint Kanadában és számos USA-tagállamban is, továbbá Indiában, Ausztráliában és Dél-Afrikában is jogszabály korlátozza a banki kölcsönök kamatát.
• Franciaországban 1966 óta a Banque de France negyedévente állapítja meg az úgynevezett uzsorarátákat, melyek az ottani definíció szerint a piacinál egyharmaddal magasabbak. (Ez durván 20 százalékos kamatplafont jelent.)
• Németországban a Bundesbank havonta szabja meg a felső kamatlimiteket, az adott hitelfajta piaci kamatának kétszeresében. (Ez szintén 20 százalék körüli limitet jelent.)
• Lengyelországban a jövő évtől már nem haladhatja meg a kölcsönök éves kamata a jegybanki alapkamat négyszeresét (vagyis jelenleg a 26 százalékos mértéket).
• Nagy-Britanniában viszont 1974-ben eltörölték, és azóta sem sikerült visszaállítani a kamatmaximumot, mondván, hogy a kamatsapka újbóli bevezetése csökkentené az alacsony jövedelmű háztartások legális kölcsönhöz jutási lehetőségeit, növelné viszont az illegális pénzkölcsönzők forgalmát.
A Provident érvei
Háromjegyű thm-mutatói dacára az egyébként teljesen legálisan működő brit tulajdonú Provident Pénzügyi Rt. mára mintegy 250 ezer fős aktív ügyfélkört szolgál ki rövid futamidőre (fél-egy évre) nyújtott kis összegű (30-150 ezer forintos) hiteleivel függetlenül attól, hogy a társaság tevékenysége a hazai fogyasztóvédők szemében “vörös posztónak” számít. A Provident árazásának megítélésekor – hangsúlyozta a FigyelőNet megkeresésére Mikola Gergely, kommunikációs igazgató – figyelembe kell venni, hogy ügyfeleik az első szűrőt jelentő telefonos igénybejelentést és a második szűrőt jelentő képviselői látogatást követően 48 órán belül, otthonukban és készpénzben vehetik át a megítélt kölcsönt, amelynek hetente esedékes törlesztőrészletei miatt szintén nem kell kimozdulniuk, hiszen a cég képviselői keresik fel. Egy 50 ezer forintos, féléves hitel esetében tehát a képviselő minimum 28 alkalommal kopogtat – ezért pedig a cég 25 140 forintos fix díjat számol fel (ez pedig az alapvetően hosszú lejáratú hiteltermékek összehasonlításához kifejlesztett thm-mutató szerint éves szinten több mint 400 százalékos hiteldíjnak felel meg). A visszafizetendő összeg azonban a társaság képviselőjének elmondása szerint akkor sem változik, ha az ügyfél esetleg késedelembe esik. Emiatt, s mivel biztosíték nélküli kölcsönöket nyújtanak, semmiképp nem érdekük, hogy túlzott terheket rójanak a kölcsönfelvevőkre (például nem engedik, hogy havi 7000 forintnál nagyobb adósságba verjék magukat).
A Provident tevékenységére egyébként tavaly 12, idén pedig, információink szerint, 19 ügyfélpanasz érkezett a felügyelethez.
Természetesen nem a Provident az egyetlen szolgáltató a hazai piacon, amelyik ilyen és ehhez hasonló, első ránézésre meghökkentően drága kölcsönöket kínál. A jelenség óhatatlanul eszünkbe juttatja az uzsorakamat fogalmát, amellyel a köznyelv már az ókortól kezdve a feltűnően magas kamatot illeti. A világszerte üldözött uzsorás szerződést elvben a magyar jog sem tolerálja, ám kifejezetten uzsorakamatról egyetlen hatályos jogszabályunk sem ejt szót. Uzsorás elemei ugyanakkor lehetnek egy banki hitelszerződésnek, ezeket jogi úton is meg lehet támadni – hívják fel a figyelmet a FigyelőNet által megszólaltatott szakértők, akik több aggályos példát is hoznak az autó- és lakáshitelek, illetve az áru- és személyi kölcsönök gyakorlatából.
A Ptk. ismeri, bíróság ritkán látja
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 202-es paragrafusa szerint uzsorás szerződésnek – s mint ilyen, semmisnek – minősül az a szerződés, amelynek megkötésekor az egyik szerződő a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki. A definíció szerint tehát elvileg azok a hitelszerződések is ide tartozhatnak, amelyeket a pénzkölcsönző intézmények az ügyfelekkel kötnek – abban az esetben, ha például a másik fél szorult helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan kamatot írnak elő.
A magyar jog azonban nem ad egyértelmű eligazítást sem a feltűnően aránytalan kamat mértékére nézve, sem pedig abban a tekintetben, hogy mi tekinthető (pláne egy bank-ügyfél sokak szerint eleve egyenlőtlen viszonyában) a másik fél szorult helyzete kihasználásának. Pontos jogi definíció hiányában tehát uzsorás hitelszerződés csak az, amit a bíróság – az azt semmisnek nyilvánítani akaró fél kérésére – annak mond ki.
Ez, ha nem is lehetetlen, viszonylag ritkán fordul elő – mondta el a FigyelőNet megkeresésére dr. Hidasi Gábor, a Hidasi és Társai ügyvédi iroda vezetője, aki egyébként éppen most is benne van egy uzsorás eljárásban. Mint mondja, nagyon nehéz általános szempontokat megfogalmazni, amelyek alapján mondjuk egy banki kölcsönszerződést kapásból uzsorásnak lehetne nyilváníttatni, és bár a magas kamat látszólag jó fogódzónak tűnik, önmagában ez vajmi kevés. Alapvetően ugyanis azt kell bebizonyítani, hogy a bank kihasználta az ügyfél helyzetét, és alkupozíció hiányában számára egyértelműen hátrányos feltételekbe kényszerítette bele a szerződőt.
A konkrét esetek innentől kezdve igen széles skálán mozoghatnak. Előfordulhat, hogy egy már a megélhetését, lakhatását veszélyben érző ember szorult helyzetét használja ki az, aki számára kölcsönt nyújt – akár csak kis összeget is, de hatalmas kamat terhére -, de emlékezhetünk Palotás János Postabank-perére is, amelyben az ismert vállalkozó azt sérelmezte, hogy a bank jóval áron alul vásárolta meg tőle a bükfürdői golfpályáját, tudva-tudván, éppen mennyi pénzt követel tőle az APEH.
Mit tehet az ügyfél?
Hogy fennállnak-e az uzsorás feltételek, és érdemes-e jogi útra terelni az ügyet, azt mindig a konkrétumok ismeretében lehet eldönteni – hangsúlyozzák a szakemberek. Dr. Polgár Ákos, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének elnöke a FigyelőNet megkeresésére arra hívta fel a figyelmet, hogy bár tudomása szerint hitelszerződést bíróság még nem semmisített meg uzsorára hivatkozva, az esetek egy részében peren kívül is sikerül megegyezni a pénzintézetekkel – ha másban nem, legalább fizetési haladékban. Olyan azonban már az egyesület praxisában is előfordult, hogy a késedelmi kamat mértékét a bíróság mérsékelte.
A magukat megkárosítottnak érző ügyfelek zöme mindazonáltal nem fordul ügyvédhez, ilyen jellegű panaszaival többnyire a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) keresi meg. Binder István, a PSZÁF szóvivője kérdésünkre elmondta: a mai napig rendszeresen érkeznek hozzájuk olyan panaszok, amelyek a bankok hitelezési kondícióival, azok túlzó mértékével és egyoldalú voltával kapcsolatosak. A szóvivő azonban hangsúlyozta, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok alapján a felügyeletnek nincs jogosultsága megállapítani egy hitelszerződés uzsorás voltát. Ezért az ilyen jellegű panaszok kivizsgálását követően a felügyelet leginkább csak annyit tud tenni, hogy az ügyfelet tájékoztatja a jogairól: vagyis, hogy forduljon közvetítőhöz (mediátorhoz), békéltető testülethez, vagy indítson polgári pert a feltűnő aránytalanság, vagy az uzsorás jelleg megállapítása érdekében.
Szabályozást sürgetnek a fogyasztóvédők
Mindenesetre a magas, olykor három számjegyű thm-mel kínált személyi és áruvásárlási kölcsönök, illetve gépkocsi- és lakáshitelek a fogyasztóvédők szemét is szúrja. Dr. Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület pénzügyi szolgáltatási szakértői bizottságának elnöke szerint részben a szabályozatlanság számlájára írható, hogy az utóbbi években elharapóztak a fogyasztók érdekeit sértő konstrukciók, amelyek a pénzügyi intézmények számára extra jövedelmezőséget biztosítanak.
A szakértő szerint az uzsora Ptk.-beli meghatározásakor definiált kiszolgáltatott helyzet a pénzügyi intézmények ügyfelei esetében jellemzően fennáll, amit az is bizonyít, hogy a szolgáltatók a konstrukciók feltételeit, illetve a mintaszerződéseket egyoldalúan, csak a saját érdekeiket védve állítják össze, olykor az ügyfél elemi jogainak megsértésével. A szakértő szerint ez különösen akkor elfogadhatatlan, amikor az adott finanszírozási konstrukciókhoz (főként a lakáskölcsönöknél) állami támogatás társul – ebben az esetben ugyanis az államnak joga és kötelezettsége lenne, hogy a támogatás feltételéül szabja az ügyfelek érdekeit is figyelembe vevő szerződés megkötését.
Éppen ezért Dietz Gusztávné szerint olyan szabályozásra volna szükség, amely egyértelműsíti, hogy mi is számít a pénzügyi szolgáltatások terén aránytalan, illetve uzsorás szerződésnek. Az egyesület már többször kezdeményezte azt is, hogy a nyugaton számos országban bevezetett kamatplafon intézménye honosodjon meg hazánkban is, vagyis, hogy a hitelkamatok vagy egyéb költségek, esetleg a betéti és hitelkamatok közötti kamatmarzs maximálva legyen.
A szakértő szerint továbbá szükséges lenne korlátozni az adósságok határérvényesítésének idejét is: sokszor ugyanis pár százezres tartozások épp a követelés késedelmes behajtása miatt nőnek milliókra, s mivel a késedelmi kamat ezidő alatt is „ketyeg”, a hitelnyújtók nem is mindig igyekeznek annyira rövidíteni a procedúrát. A javaslatokhoz mindezidáig nem találtak partnert.
