Ismét számháború folyik a Stadler és a Bombardier között. A közvélemény számára nem világos, valójában melyik cég mennyiért kínálja vonatait és szolgáltatásait, annak ellenére sem, hogy immár ötödik hónapja húzódik a 30 plusz 30 elővárosi motorvonat beszerzésére és hosszú távú karbantartására kiírt közbeszerzési eljárás. Az FN birtokába került, és többek által hitelesnek mondott dokumentumok azonban egyértelművé teszik a két cég ajánlatait.
Mi is történt?
A MÁV Rt. augusztus közepén aláírta a vonattenderen immár harmadjára győztesnek kihirdetett Stadlerrel a szerződést, ám a gazdasági miniszter kérésére egy fék került a szerződésbe, miszerint csak akkor léphet hatályba a szerződés, “ha a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) folyamatban lévő eljárásaiban nem minősíti jogsértőnek a MÁV Rt. közbeszerzési eljárását és az azt lezáró döntést”.
A Bombardier nem tekintette lezártnak a tendert ennek ellenére sem, sőt azóta is annak a reményének ad hangot, hogy a KDB valamilyen szabálytalanságot fog felfedezni a pályázat lefolytatásában, és érvényteleníti a szerződést.
A MÁV motorvonattenderén vesztes Bombardier három jogorvoslati kérelmére indított eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság szeptember 13-ig hoz döntést.
Számháború: ki adott olcsóbb ajánlatot?
A két héten belül várható KDB-döntésig valóságos számháború folyik a sajtó hasábjain a svájci és a kanadai cég között. A vesztes Bombardier azt állítja, hogy ajánlata nyolcmilliárd forinttal olcsóbb volt, a nyertes Stadler szerint viszont ők adtak be tizenhárommilliárd forinttal kedvezőbb ajánlatot. A MÁV már azt is jelezte: túlzottnak tartja a két cég lobbizását.
A birtokunkba került pályázati felolvasólapokból – amelyeket a helyszínen, javarészt kézzel töltöttek ki a cégek képviselői – egyértelműen kiolvasható, mire alapozták a versenytársak a számukra kedvező állásfoglalásaikat.
Vonatban a Bombardier olcsóbb
A Bombardier nevében Jens Henke 2005. május 23-án, a tender második fordulóján a következő ajánlatot tette: a 30 plusz 30 elővárosi motorvonat ára összesen 256 millió 919 ezer 940 euró (lásd A Bombardier ajánlata 1. című képünket). Ezzel szemben a 30 + 30 elővárosi motorvonat ára a Stadlernál 286 millió 200 ezer euró Peter Jenelten kereskedelmi igazgató kézzel írott ajánlata szerint (lásd A Stadler ajánlata 1. című képünk). A csaknem 30 millió eurós különbség kis híján nyolcmilliárd forintnak felel meg, természetesen csak abban az esetben, ha az első 30 motorvonat után később a másik 30 motorvonatot is megrendeli a magyar vasúttársaság. Ennyiben tehát igaza van a Bombardier-nek. De ez csak részigazság.
üzemeltetésben a Stadler
A felolvasólapokon az ajánlat másik fele a járművek 30 évre szóló karbantartására, tisztítására és az egyéb költségekre vonatkozik. Két mellékelt dokumentum (A Stadler ajánlata 2. és A Bombardier ajánlata 2.) augusztus 1-jei dátumozású, azaz a tender harmadik fordulójából való – a számokból azonban igazolást nyer, hogy a két cég a második és a harmadik fordulóra ugyanazt az ajánlatát adta be. Figyelemre méltó, hogy ez az összeg nagyságrendben megegyezik a motorvonatok beszerzési árával. Nagy port vert fel, hogy a Bombardier a magasabb pályázati pontszámok reményében férőhelyenként és évenként mindössze egy eurócentért, azaz 2 forint 50 fillérért vállalta a motorvonatok karbantartását és tisztítását, s az irreálisan olcsó ajánlat miatt a MÁV Rt. ismételten kizárta a pályázatból. Ugyanakkor egyéb költségként 365 euró 54 centet tüntetett fel. A versenytárs Stadler a járművek karbantartására, tisztítására és az egyéb költségekre férőhelyenként és évenként 208 eurót adott meg.
Harminc motorvonat harminc évre kivetített karbantartási összköltsége így a Bombardier-nál 186 millió 910 ezer 128 eurót tesz ki, míg a Stadlernál 120 millió 252 ezer 375 eurót jelent.
Amennyiben az első körben harminc motorvonatot vásárol a MÁV, s harmincévi takarításra és karbantartásra szerződik, úgy összességében 53 millió euróval, azaz hozzávetőleg 13 milliárd forinttal kedvezőbb a Stadler ajánlata.
Nagy árengedmény
Egyébként mindkét pályázó jócskán engedett áraiból a fordított árlicit során. A tender első és utolsó árajánlata között 32 milliárd forint a különbség, ennyit tehát megtakarít az adófizetők pénzéből az állami tulajdonban lévő vasúttársaság.
