Élet-Stílus

Jöhetnek olcsó mobilszolgáltatók

Európa több országában évek óta jelentős piaci résszel bírnak a virtuális mobilszolgáltatók, amelyek nem tartanak fenn saját hálózatot, hanem a mobiltársaságoktól vásárolnak szolgáltatási csomagokat, amelyet aztán saját néven értékesítenek. Az egyszerű szolgáltatásokkal és közérthető percdíjazással kínált tarifacsomagok itthon is sokakat elcsábíthatnának eddigi szolgáltatójuktól.

Jelentős szabadkapacitása van hazánkban is a mobiltársaságoknak. Érdemes volna kihasználni a sokmilliárdért kiépített infrastruktúrát, a cégek viszont borzasztó óvatosak beengedni egy új szereplőt egy árérzékeny piacra. Óvatosságuk érthető, hiszen a „virtuálisok” megjelenése mindenhol tarifacsökkenéshez vezet. Arról nem is beszélve, hogy egy új szereplő szinte csak a meglévő előfizetői bázisok kárára működhetnének.

Nem a szabályozáson múlik

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) részéről folyamatosan megfogalmazott igény, hogy ne rekedjen meg a mobil- és vezetékes szolgáltatások innovatív fejlődése – mondta el Márton György, az NHH szóvivője a FigyelőNetnek. Ennek ugyanis mostanság több jele van. A percdíjak, jóllehet jelentősen csökkentek az elmúlt néhány évben, mégis lassulni látszik a piac, hiányoznak például az új innovatív tarifacsomagok.

Telített a Piac?

Az áprilisi 111 százalékos összmobilszámmal (100 embernek 111 SIM-kártyája van) az Európai Unió átlaga alatt vagyunk. A tavalyi adatok szerint az EU 27 országának tavaly novemberi átlaga volt ugyanennyi. Mindezzel együtt, 2003-óta tavaly nőtt a leggyorsabban a mobil-előfizetések száma 10,4 százalékkal.

Az NHH részéről ugyanakkor látható, hogy a szabályozhatóság révén nem a virtuális szolgáltatók, hanem a frekvencia az, amivel gazdálkodni tudnak. Ilyen a jelenleg nem használt 450 Mhz-es hullámhossz például. Ez paraméterei révén viszonylag olcsón hasznosítható szélessávúinternet-szolgáltatás biztosítására, ha nem is országos, de regionális szinten mindenképp – mondja Márton György.

A virtuális szolgáltatók megjelenésének tehát elvi akadályai nincsenek, de komoly érdeklődő mégsem jelentkezett ez idáig ilyen elképzeléssel, vélhetően a kezdeti tárgyalások szintjén elakadtak ezek a nagy szolgáltatók piacvédő magatartása miatt. A hatósági módszerek itt sem célravezetőek, az egyetlen olyan helyen, Szlovéniában, ahol ezt megtették, ott sem nem hozott változást a piacon.

Példaként említhető a Tele 2 karrierje is, hogy a hírközlési hatóság miért inkább az infrastukturálisalapon létrejövő negyedik szolgáltató szeretne. A Tele 2 néhány évig szárnyalt, mint szolgáltatásalapú vállalkozás, majd gyakorlatilag egyik percről a másikra távozott. Nyilvánvaló, egy komolyabb beruházást igénylő infrastruktúrát kiépítő szolgáltató egész más viselkedésmintát követne.

Kis piacon nagy fogás?

Szekeres Viktor telekommunikációs szakértő úgy látja egyébként, ha egy virtuális szolgáltató jelentkezne, nem is feltétlen külföldi befektetőkből verbuválódna. A hazai mobiltelefónia elmúlt 18 évében kialakult az a szűk kör, amely akár menedzserként, akár technológiai szakemberként megfordult valamely nagy mobilszolgáltatónál. Szekeres szerint belőlük alakulhat olyan csapat, amelyet megfelelő kapcsolatai révén a nagyok odaengedhetnek a húsos fazékhoz.

Angliai árak összehasonlítva (forrás: FN.hu gyűjtés)

Angliai árak összehasonlítva (forrás: FN.hu gyűjtés)

Kérdés, a kondérban mennyi lesz a hús? Úgy véli, minimum 20-30 ezer előfizetőt megszerezve lehetne egyáltalán elérni azt, hogy ne legyen kudarc a kezdeményezés, bár az első három évben szinte kizárt, hogy nyereséget termeljen. Úgy véli, első körben a mobiltársaságok kevésbé preferált ügyfelei a Pre-paid (feltöltőkártyások) lehetnének a megcélzott csoport, akik igénylik a SIM-kártyához tartozó akciós árú készüléket, amelyekhez a telefonszolgáltatóknak komoly támogatást kell hozzátenniük, azonban nem könnyű őket előfizetési csomagokba szervezni.

Erős Márka kell

Az első sikeres virtuális az angliai Virgin Mobile volt, amely 1999-ben jelent meg a piacon, és mára több mint 4 millió ügyfelet szerzett. A sikert megismételték az USA-ban, ahol szintén erős brandnek számít a Virgin, amely lemezboltokat, légitársaságot is üzemeltet. (Nagyobbak még: a Tesco Mobile,az EasyMobile, a Mobile World, amely a Carphone Warehause-s mobilkereskedőből nőtte ki magát.

Nagy kérdés az is, hogy a cég hozzáférhet-e majd olyan extraszolgáltatásokhoz, mint az MMS, a 3G vagy az internet, amely mára a telefonpenetráció 111 százalékos volta miatt a legfontosabb ügyfélszerzési területté vált. Erre a legjobb példa a szélessávú mobilinternet terjedése, amellyel új SIM-kártyák révén, számszakilag előfizetői tábort tud növelni egy szolgáltató.

Mindezeken túl egy virtuális szolgáltatónak akkor is komoly beruházásokat kell tennie, ha pusztán hangszolgáltatást, esetleg hangpostát és SMS-t akar ajánlani. Gondoljunk csak a számlázási-ügyfélkezelési rendszerek kiépítésére. Minden ilyen, úgynevezett „fapados” szolgáltatás viszont csak akkor lehet eredményes, ha a pénz- és munkaerő-igényes területeken tud jelentős optimalizálást felmutatni. Olyan megoldásokkal, mint az online ügyfélszerzés és terméktámogatás vagy a céges autópark nélkülözése.

Az a szolgáltató azonban, amely bekerül az exkluzív és igen jövedelmező mobiltelefonos társaságba, működésbe hozhatja az egy fecske is „csinálhat nyarat” effektust, azaz amennyiben megteremti a virtuális szolgáltató piacra lépéséhez szükséges feltételeket, út nyílik újabbak piacra lépéséhez is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik