A gitáros Billy, a bőgős Paul és a dobos Aaron csatlakozásával a felállás rövidesen teljessé vált, a banda átlagéletkora pedig jóval 18 év alá szorult – egyszóval esetükben korántsem csak duma, hogy az elkövetkező négy évben zajló koncertezés során, “útközben” nőttek fel (vagy még akkor sem). Ezt a korai érát az Epic Recordsszal aláírt szerződés zárta le, s 2000-ben meg is született a cím nélküli debütalbum, a nagyközönség pedig elkezdhette megszokni a srácok sminkelt arcát – főleg miután az ikreket választották az MTV-n elinduló All Things Rock műsorvezetőinek.
Ez azonban még mindig csak a kezdet volt, hiszen – bár a dobos Aaront nemsokára ugyanezzel a lendülettel el is lehetett felejteni – a Good Charlotte még csak eztán, 2002-ben fészkelte be magát igazán a köztudatba a The Young And The Hopeless albummal, amelynek sikereit aztán a már Chris Wilson dobossal rögzített tavalyi The Chronicles Of Life And Deathtel fejelte meg. Ezen a felvételen a csapat érezhetően egyszerre igyekezett slágeresebbé és tartalmasabbá is válni, és a reakciók alapján úgy tűnik, be is jött a számításuk. Még az sem tudta visszavetni őket, hogy Wilson májusban egészségi okok miatt kilépett: a helyére egyből beülő, Morrissey mellől ismerős Dean Butterworthtel ott vannak mindenhol, ahol csak lehet, egyértelmű tehát, hogy a Sziget sem maradhat ki a sorból.
