Néhány iszonyú vidám csaj nyomta a capella, gyönyörűen, tisztán és
játszi könnyedséggel egymás után a dalokat az afrikai népzenétől a
varázslatos keleti hangszőnyegeken át a vérbő kubai melódiákig.
A csajos-vokálos korszak azonban csak néhány évig tartott a zenekar
életében, az eredetileg belga-kongói származású vezető-énekesnő, Marie
Daulne egyszerre csak mást gondolt – avagy hagyta sodortatni magát a
modern zenei áramlással – és tett egy félfordulatot a rap és a hiphop
irányába. A gyökereket persze nem hagyta maga mögött, megmaradt az
afrokubai alap, azonban a különböző hangszerek beiktatásával a soulos,
gospeles irány sokkal dögösebbre, funkysabbra váltott, a számok így ma
már jóval modernebbül csengenek.
A 2003-as Ancestry (Eredet) album tükrözi leginkább a Zap Mama
kiforrott hangját. Marie kimeríthetetlen fantáziával, dinamikus zenei
kísérletező kedvvel kutatta fel a modern soul hangzás gyökereit. Mily
meglepő, minden Afrikában kezdődött két bot egymáshoz ütögetésével –
adja meg a kiindulópontot, majd bejárja téren és időn keresztül a
fejlődési vonalat. Hogyan társult az egyszerű, ritmikus hangokhoz a
régi, eredeti ének, aztán átkerülve a kontinensre miként helyezték át a
hangsúlyt az új típusú harmóniák, hogyan illeszkedett egymásba a régi
és új világ, melyet az ázsiai behatások finomítottak, adtak újabb,
különös színezetet a hangok áradatának. Így ma már univerzális, minden
befolyást magában ötvöző zenei nyelvet beszélünk, s ez a világzene
igazi definíciója – legalábbis a Zap Mama szerint.
