1. Piac és hatékonyság
1.1. Piac fogalma
láthatatlan kéz (skót felvilágosodás, Mandeville, A. Smith) – organikus rendszer, katalaxis (Buchanan)
ár-egyenes (relatív árak) szerepe (ÁBRA 1.5 – A többet kínál Y-ból, mint amennyit B venne)
1.2 Jóléti közgazdaságtan tételei
szinte függvényszerű kapcsolat hatékonyság és a kompetitív piac között
Első tétel: minden piaci egyensúly Pareto-hatékony
feltételek
– „jól működő preferenciák, racionális döntéshozók”,
– árelfogadó szereplők (versenyzői magatartás) – Edgeworth-doboz: két szereplő – nem kompetitív!
– csak a saját fogyasztásuk érdekes (nincs fogyasztási externália)
Második tétel: mindig létezik olyan árrendszer, amely mellett az adott Pareto-hatékony pont piaci egyensúly is
feltétel: – konvexitás
következmény: hatékonyság és méltányosság elméleti szétválasztása – induló készlet meghatározása: nem torzító adó (egyösszegű támogatás; fejadó)
1.3 A második legjobb elmélete
ismétlés: Pareto-(csúcs-)hatékony állapot három feltétele (táblázat)
definíció: ha valamilyen hatékonysági feltételt nem sikerül kielégíteni, a legjobb helyzetbe úgy juthatunk, ha más hatékonysági feltételeket is áthágunk – még akkor is, ha azok kielégíthetőek lennének
példa 1: monopol árazás
Px > MCx míg Py = MCy.
MRSxy = Px/Py > MCx/MCy = MRTxy
példa 2: vámunió – termelés eltolódhat legolcsóbb ország felől drágább, de vámmentes felé
példa 3: Corlett-Hague szabály
kritika: információ!
2. Kiterjesztett Pareto-értelmezés
személyközi összehasonlítás (ÁBRA 2.4)
2.1 Definíció
Potenciális Pareto-javulás, Kaldor-Hicks-kritérium: Elméletileg a nyertesek kompenzálhatják a veszteseket – többet nyernek, mint amennyit azok vesztenek
Redisztribúció költségmentes; Elméletileg vs. gyakorlatilag
Költség-haszon elemzés
2.2 Scitovsky-paradoxon
egymást metsző görbék?
ÁBRA 6.9 – Kezdetben – a CIC1 közösségi közömbösségi görbe, 1. pont. Kevesebb Y, és több X. O2 a közösség kezdeti közömbösségi görbéjétől jobbra = a jólét növekedett.
DE: a relatív árak módosultak + jövedelemelosztás (A jóléte nő, B-é csökken.) – CIC2.
Példa: A csoport: autósok, a B csoport: az út nyomvonala mellett élők. Az útépítési nettó jelenértéke pozitív: A képes lenne kompenzálni B-t. B csoport tagjait alkalmazzák, jövedelmük nő, az úttal kapcsolatos költségeiket is magasabbra értékelik.
2.3 Fogyasztói többlet
cél: potenciális Pareto-javulás (Kaldor-Hicks kritérium) mérése
Marshall: “az az ártöbblet, amit az egyén hajlandó lenne kifizetni egy dologért, a ténylegesen kifizetett áron felül” – rezervációs ár
közpolitikai programok hatása: árszint változása – fogyasztói többlet változása (holtteher-veszteség: Harberger háromszög)
Keresleti görbe
(jövedelem-)kompenzált vs. marshalli (reál vs. nominál jövedelem) – helyettesítési vs. jövedelmi hatás
ÁBRA 2.3
ár-kompenzációs változás: az a legnagyobb összeg, amit az egyén hajlandó feláldozni valamilyen kedvező változásért cserébe, miközben a reáljövedelme állandó marad. (ÁBRA: 1-4 távolság; P1-1-3-P2)
ár-ekvivalens változás: ugyanolyan jó helyzetbe kerüljön mintha egy számára kedvező változás beállt volna? (ÁBRÁN: 1-6 távolság; P1-4-2-P2) – melyik? = mire jogosult?
Kaldor-Hicks: a nyertesek kompenzációs változása nagyobb, mint a vesztesek esetében becsült.
Fogyasztói többlet, költség-haszon elemzés csak parciális – Scitovsky paradoxon nincs, ha nem befolyásolja jelentősen az árarányokat, jövedelemelosztást
3. Piac működési feltételei (Institucionalista megközelítés)
kompetitív piac vs. „szabadpiac”
3.1 Tranzakciós költségek
Coase-tétel
ha tranzakciós költség nincs, akkor (i) gyenge verzió (hatékonysági); (ii) erős verzió (invariancia – 3. hét)
kísérleti eredmény:
– kontroláló tulajdonjog (5,0; 4,4; 0,5) kontroláló választ, B előzetes ajánlatot tesz – 92%-ban 4,4 (sok egyenlő elosztás, sok esetben kontroláló $5 alatt is maradt – méltányosság, jogosultság)
– diszkomfort externália: 0,10 – nem iszik; 20,10 – iszik; ha a kontroláló a „szennyező” (aki nem iszik) mindig 20,10, ha fordítva 16/18 – átlagos kifizetés az áldozatnak:19.06
kritika: kis tétel, homogén kísérleti alanyok, információs/koordinációs probléma nincs
(Hicks: tranzakciós pénzkereslet)
O. E. Williamson
(i) a tőke specifikus (idioszinkretikus); (ii) a racionalitás korlátozott; (iii) opportunista magatartásmód.
Ha csak kettő:
(i) tőke nem specifikus – döntéseket könnyen ki lehet javítani;
(ii) racionalitás nem korlátozott – minden eshetőséget előre lehet sejteni, szerződésbe lehet foglalni;
(iii) opportunista magatartás nincs – tisztességes mód: a felek nem arra törnek, hogy a helyzeteket a saját hasznukra fordítsák.
Táblázat (szerződés definíciók, egységesített szabályozás = vállalat)
Williamson: szerződésalapú magyarázat vs. tulajdonjogi alapú magyarázat
Tranzakciós költségek, mint a kormányzati tevékenység egyetlen indoka! (melyik szektorban alacsonyabb?)
Wallis and North: tranzakciós (vs. transzformációs szolgáltatások) 1870-1970 USA: 25-ről 40%-ra
3.2 Kiindulóhelyzet-hatás (endowments effect)
fizetési hajlandóság (WTP) vs. elfogadási hajlandóság (WTA)
Példa – kísérlet: értéktárgy – pénz (kevés csere); vevő-eladó pozíció cserélődik; medián eladási ár = 2 * medián vételi ár
magyarázat:
– kilátás-elmélet (prospect theory): nyereség: kockázatkerülő, veszteség: kockázatkereső (ÁBRA)
– neoklasszikus 2. vö. II.3.
Példa: Csontos László magyarázata a Bokros-csomag fogadtatásáról
4. Piacszerkezet (IO)
monopóliummal kapcsolatos problémák (MR = MC és nem P = MC)
4.1 Monopólium definíciója
Statisztikai
Természetes monopólium
méretgazdaságosság (szubadditivitás!) – választékgazdaságosság
fix költségek (közvetett, ill. adminisztrációs költségek) szerepe
Megtámadható monopólium, megtámadható piacok
be- és kilépés lehetősége: elsüllyedt költség (meg nem térülő, „bennragadt” költségek)
4.2 Kormányzati programok
Versenyteremtés a piacon
felbontás – versengő szegmegmensek levbálasztása (vö. vertikális monpóliumok)
közös hálózathasználat – szabad hozzáférés elve
Verseny a piacért
franchise – aukciók
összejátszás (ismétlődő játék)
győzelem átka – nyertes: legoptimistább vs. leghatékonyabb (ÁBRA 5.12 – kockázatkerülő: szakértői ár alá ígér, nyertes 2. pont, jobbra várható értéktől)
Szabályozás
1. árszabályozás
ROR – megtérülési ráta (Mekkora: tőkepiac szerepe, Mi az alap: Averch-Johnson-hatás – túlzottan tőkeintenzív)
ársapka – RPI-X, regulációs időszak (működési hatékonyság – menedzsment profitérdekelt?, x meghatározása – ösztönzés, jogi problémák)
2. minőségi szabályozás, mennyiségi szabályozás
3. szociális kérdések
egyetemes szolgáltatási kötelezettség (USO) – közszolgáltatás definíciója?
| Jellegzetes kereskedelmi ügyletek | |||
|---|---|---|---|
| Beruházási jellemzők | |||
| Gyakoriság | nem specifikus | vegyes | idioszinkretikus |
| esetenként előforduló | szokásos felszerelés vásárlása | sajátos igényt kielégítő felszerelés vásárlása | üzem építése |
| időszakonként előforduló | szokásos anyag vásárlása | sajátos igényt kielégítő anyag vásárlása | közbülső termék speciális helyre szállítása több szakaszban |
| Szabályozó struktúrák | |||
|---|---|---|---|
| Beruházási jellemzők | |||
| Gyakoriság | nem specifikus | vegyes | idioszinkretikus |
| esetenként előforduló | piaci szabályozás | Háromoldalú szabályozás (neoklasszikus szerződés) | |
| időszakonként előforduló | (klasszikus szerződés) | kétoldalú szabályozás* | egységesített szabályozás* |
Forrás: Williamson, O. E.: A tranzakciós költségek gazdaságtana: a szerződéses kapcsolatok szabályozása. in: Harmati Attila – Sajó András (szerk.) A jog gazdasági elemzése, KJK, Budapest, 1984 pp. 171-201
