A kislánynak a máját beleivel összekötő létfontosságú vénája záródott el. A helyettesítő vénához szükséges vázat egy halott emberből vették ki a kutatók, akik ezt követően a 9 centiméteres érdarabról eltávolítottak minden sejtet, csak maga a fehérjeváz maradhatott meg. Erre a vázra vitték fel a kislány csontvelőjéből kinyert őssejteket, a végeredményt pedig két héttel később beültették.
A transzplantáció után az új ér azonnal helyreállította a normális véráramot, noha egy év elteltével némiképp beszűkült, ezért szükség volt egy második őssejtalapú érszakaszra is – tették hozzá a kutatók.
A saját őssejtek felhasználásával készülő erek egyik előnye, hogy nem áll fenn a kilökődés veszélye a beültetés után, vagyis a páciensnek nem kell élete végéig kilökődést gátló szereket szednie. A sikeres transzplantáció újabb előrelépést jelent a “cseretestrészek” készítése területén.
“Nagyon optimista vagyok afelől, hogy a közeli jövőben képesek leszünk artériákat és vénákat is beültetni nagyobb mennyiségben” – mondta Suchitra Sumitran-Holgersson, a Göteborgi Egyetem transzplantációs biológus professzora, aki tagja volt a 2011 márciusában végrehajtott operáció műtéti csapatának.
