Az állami túlköltekezésnek 2010-ben hadat üzenő kormány pár napja döntött az állami vállalatok vezetőinek fizetésemeléséről. A kormány szerint az intézkedésre azért volt szükség, mert a piaci bérek elszakadtak az államiaktól. Mint írtuk, akár évi 6 millió forintot is kereshet a jövőben egy állami cég vezetője.
Ha ezt komolyan gondolja a kormány, akkor a bérrendezést ne a cégvezérekkel, hanem a dolgozói szegénységben élő több százezer alulfizetett állami alkalmazottal és a létminimum alatt keresőkkel kezdje! – üzeni az LMP.
Elfogadhatatlan
A KSH legfrissebb adatai szerint júliusban lelassult a bérek emelkedése: a bruttó és nettó keresetek 3,1 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest, a reálbér-emelkedés 2,7 százalék volt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 159 933 forint volt. Az átlagot a pénzügyi szektor nettó 330 ezer forint feletti keresetei húzták fel. A legkevesebbet továbbra is az átlag nettó 72 ezret kereső szociális dolgozók vitték haza.
Az LMP szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a kormány az állami cégvezérek esetében szükségesnek tartja, hogy a béreket zárkóztassák fel a piaci keresetekhez, az állami szféra több százezer dolgozójánál hetedik éve tartja befagyasztva a béreket. A párt a dolgozói szegénység felszámolását tartja elsődlegesnek: a nettó minimálbér létminimum szintjére emelését, az alulfizetett állami alkalmazottak bérrendezését és valódi béremelést a legrosszabbul fizetett szociális dolgozóknak.
