Néhány éve a Shell olajvállalatot sikerült meghátrálásra kényszeríteni bojkott segítségével, ha korlátozott időszakra is, aztán jöttek a kisebb volumenű, ám gyakran igen sikeres magánakciók. Számos bojkottakciót hirdettek például a vásárlók azok ellen a szemtelen kereskedők ellen, akik az euróátállást áremeléssel tetézték (ez főleg délen volt divat), de Nyugat-Európában gyakorlatilag bármely jól irányzott vásárlói akciónak sikere lehet.
Horvát bojkott
A minap egy horvát médiavállalkozás visszautasította az amerikai USAID szervezet 87 ezer eurós támogatását. A USAID által szervezett program balkáni civil szervezetek támogatását célozta volna, illetve célozza a jövőben is. A cég azonban úgy vélekedett: az amerikai partnerekkel való sikeres együttműködés ellenére a továbbiakban nem veszt részt a program folytatásában.
A mostani, az iraki háborúval kapcsolatos akcióknak azonban már se, szeri se száma. Kezdődött az Egyesült Államokban, amikor kiderült, hogy a franciák vétózni fognak, ha az USA háborúzni akar. Ekkor egy szenátor arra kereste a jogi kiskapukat, hogyan lehetne a francia és német termékeket bojkott-mozgalom és vámok nélkül – például egészségügyi előírások bevezetésével – visszatartani.
A szenátor felszólalásánál egyébként nem is kellett több, az USÁ-ban rögtön egy aprócska divathullám ütötte fel a fejét. Neves médiaszemélyiségek törték azon a fejüket, hogyan lehetne kitolni a franciákkal, neves éttermek borlapjáról lekerültek a francia borok, és mint tudjuk, az amerikai elnök sem eszik már olyat, aminek a nevében a francia szó szerepel.
A háború második hetében már Európa sem rest. Legfrissebb értesüléseink szerint európai civil szervezetek tucatjai igyekeznek rávenni nagyérdeműt, hogy kerüljék az amerikai termékeket. A belga gyökerű kezdeményezés For Mother Earth néven fut, a szervezet már össze is állította a bojkottálandó cégek listáját. A lista olyan cégeket foglal magába, mint a General Electric, a Philip Morris, az Exxon, a Chevron, a Ford, a General Motors, valamint néhány amerikai légitársaság.
A mozgalomhoz egyébként tíz Európa Parlamenti képviselő is csatlakozott. Egyikük, Patrica McKenna szerint azon országok polgárainak, amelyek kormánya a szövetségesek oldalára állt, a tüntetések után nem marad más eszközük, mint a bojkott.
A szervezők egyike vezéralakja volt a sikeres, 1995-ös Shell-akciónak is. A mára a mozgalom szóvivőjévé avanzsált Pol D’Huyvetter beszámolója szerint a mozgalom addig működik majd, amíg az amerikai kormányzat tiszteletben nem tartja a nemzetközi jog előírásait.
