Míg Magyarországot a szőnyeg szélére állította az Európai Tanács, mikor az kijelentette, hogy ideiglenesen felfüggeszteti a Dublin III. rendeletet, Németország vasárnap – szintén csak időlegesen – a schengeni megállapodást tette zárójelbe. Lattmann Tamás nemzetközi jogászt a terhek alatt recsegő-ropogó uniós jogrendszerről, Angel Merkel gyilkos matematikájáról kérdeztük.
A Dublin III. a nagy schengeni rendszer része, egy kötelezően alkalmazandó európai uniós joszabály, amelyet már a menekültkrízis előtt is kemény kritikával illettek a migrációval, menekültpolitikával foglalkozó szakemberek.
A jogszabályban egy olyan attitűd jelenik meg, amely szemben áll olyan értékekkel, mint a szolidaritás, a közös teherviselés és felelősségvállalás. A Dublin III. értelmében a menedékkérőket vissza lehet dobálni a határmenti országokba, mondván, nekik van dolguk velük, nem a belső államoknak
– magyarázza a nemzetközi jogász, aki elmondja: nagyon leegyszerűsítve a Dublin III-at, azért nem lehet felfüggeszteni, mert maga a jogszabály szövege erre nem ad lehetőséget. Még akkor sem, ha több uniós tagország közösen kezdeményezné ezt, mivel nem egy nemzetközi szerződésről van szó, hanem uniós jogszabályról.
A schengeni egyezményben azonban, illetve az azt elfogadó uniós jogszabályokban a rendelet szövege ideiglenesen lehetővé teszi a határellenőrzés visszaállítását, azaz a rendszer felfüggesztését – például abban az esetben, ha a rendszer fenntartása veszélyeztetné a közbiztonságot. Németország vasárnap éppen ezzel indokolta a határellenőrzés visszaállítását. A németeknek nem kell bizonyítaniuk, hogy nincsen más választásuk, mint a határok nélküli Európa eszményének zárójelbe tétele, azonban ha mégis bebizonyosodik, hogy nem megfelelően jártak el, kötelezettségszegési eljárást indíthatnak az ország ellen.
Megroppant, lassú jogrendszer
Nagyon úgy tűnik, hogy ez a fura, majdnem mind a 28 tagállamot (valamint egyen unión kívüli államokat) érintő, egyben tartó és szabályozó rendszer közel sem tökéletes konstrukció, ráadásul egy-egy rendszerhibát követően az ellenkormányzás is csak lassan megvalósítható.
![Merkel Orbán Viktorra osztotta a rosszfiú szerepét 1 Fotó: AFP / Kisbenedek Attila](http://24.hu/app/uploads/2015/09/merkel_orban-e1442243110279-1024x576.jpg)
A probléma az, hogy ezek a faktorok nem teljesülnek és mára világossá vált: a Dublin III. megérett az átalakításra. Hiába mondjuk, hogy normális körülmények között a rendszer működőképes, egy ilyen krízis és az azt övező politikai csaták, értelmezési perpatvarok fenntarthatatlanná teszik a rendszert.
Ki kell hát kalapálni a rendszerhibákat, ez azonban nem megy egyik napról a másikra.
Attól tartok, rettenetesen sok idő alatt mozdul az unió jogalkotó gépezete
– mondja Lattmann Tamás, aki szerint ha uniós jogalkotásról van szó, a rendeletek módosítása viszonylag gyorsan megoldható. “Ha megvan az ambíció és a közös szándék, akár 1-2 hónap alatt is át lehet nyomni az uniós jogalkotási rendszeren egy-egy javaslatot, de ehhez arra van szükség, hogy legyen egy komoly politikai konszenzus a tagállamok között.”
Az uniós jogszabályok módosításai az Európai Parlament és az Európai Tanács közreműködésével történnek, ennek a két intézménynek a működése azonban nem a leggyorsabb. Irányelvek módosítása esetében – és ez azért érdekes, mert az uniós migrációs és menekültpolitika egy része irányelvi szabályozásra épül – zavart kelthet a rendszerben, hogy az irányelveknél a tagállamoknak van jogalkotói kötelezettsége – ez 1-3 év határidőkkel működik.
Mire az irányelvek megjelennek a tagországok belső jogrendszerében, az nagyon hosszú időbe telhet – ráadásul itt van egy olyan potenciális hibalehetőség, hogy ha a tagállami belső implementáció nem sikeres, akkor abból hosszan elhúzódó viták lehetnek az unióban.
![Merkel Orbán Viktorra osztotta a rosszfiú szerepét 2 Fotó: AFP / John Thys](http://24.hu/app/uploads/2015/09/orban-viktor1-1024x682.jpg)
Az igazi probléma, az, hogyha valódi reformra készül az Európai Unió, az az alapító szerződések módosítását is igényelheti. Ehhez teljes konszenzusra van szükség, minden egyes tagállamnak ratifikálnia kell a módosításokat, ami beláthatatlan időtartam.
– ez persze egy nagyon optimista forgatókönyv.
Orbán mégiscsak a kancellár hasznára válhat
Az uniós matematika kegyetlen: a jogalkotást az Európai Parlamenttel közösen az Európai Tanács végzi, az Európai Bizottságtól érkező javaslatok alapján.
“A kancellár figyelme jelenleg megoszlik, Angela Merkel a jelek szerint egy új uniós szabálycsomag létrehozását szorgalmazza. Ehhez fel kell használnia a Magyarországon előállt helyzetet annak összes politikai komponensével, Orbán Viktorra pedig mintha a rosszfiú szerepét osztotta volna ebben a forgatókönyvben” – ez már csak azért is kényelmes Németországnak, mert az uniós egyeztetések során lesz egy elrettentő példa: Magyarország a röszkei ételosztással, a menekülteket rugdosó operatőrrel, mindennel, amit a világ – jogosan – az Orbán-kormány szemére vet.
Németország a fennálló krízist az uniós hatáskörök erősítésével oldaná meg, míg a magyar válasz a tagállami szuverenitás támogatása: a kvótarendszer elutasítása, a határőrizet visszaadása állami hatáskörbe.
Lattmann Tamás teljesen biztos abban, hogy a jövőben a német diplomácia komoly nyomás alá helyezi Magyarországot, ha nem is a klasszikus diplomáciai eszközöket használja is.
– mondja. A tanácsban az államok meghatározott szavazatszámmal döntenek, jellemzően minősített többség szükséges egy-egy javaslat elfogadásához.
Angela Merkel és Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szeptember elején közös sajtótájékoztatón nyilvánította ki, hogy a két ország egyetért a menekültválság kezelésének kérdésében, ez pedig mindkét fél számára a terhek arányos elosztását jelenti. Mindez közvetlenül azután történt, hogy Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a menekültekkel kapcsolatos jogi helyzet tisztázását kérte Németországtól. Spanyolország korábban inkább a kvótarendszerrel és a német megoldással szemben szkeptikus alapállású országnak tűnt: Melilla és Ceuta enklávékban kerítéssel védik a határt.
![Merkel Orbán Viktorra osztotta a rosszfiú szerepét 3 Fotó: AFP / Thierry Charlier](http://24.hu/app/uploads/2015/09/orban-viktor_02-1024x713.jpg)
– Lattmann Tamás szerint ilyen üzenetből jó pár érkezhet még a közeljövőben, aki pedig abban reménykedik, hogy a visegrádi négyek keresztbe tehetnek a nagy német tervnek, könnyen csalatkozhat.
A visegrádi országok – bár a kommunikáció szintjén kiállnak a magyar álláspont mellett – összesen nem rendelkeznek annyi szavazattal, ami nagy bajt csinálhatna. A visegrádi államokkal kapcsolatban azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt néhány évben, amikor fontos jogalkotási kérdésekről volt szó, nem voltak Magyarország legmegbízhatóbb szövetségesei és ez várhatóan ebben a kérdésben sem fog megváltozni.