Szalafista fegyveresek 2012-ben lerombolták az UNESCO világörökség részeként számon tartott szenthelyeket, köztük a muzulmánok által szentként tisztelt Szidi Mahmúd (Ben Amar) síremlékét. Tucatnyi másik mauzóleum is barbár rombolás áldozata lett a Maliban folyt harcok közepette. A féktelen pusztítás miatt az UNESCO felvette a világörökség veszélyeztetett kincseinek jegyzékébe a Timbuktuban lévő mauzóleumokat.
Az UNESCO közlése szerint a mauzóleumok felújítása mintegy félmillió dollárba került és több mint egy éven át tartott. A helyreállítás az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete irányításával folyik, és anyagilag támogatja az Európai Unió, Svájc, Norvégia valamint Franciaország, utóbbi fegyveres erői teremtettek rendet 2012-13-ban a kereskedővárosban.
A timbuktui mauzóleumok helyreállítása építészetileg és műszakilag is nagy kihívást jelent. A munka első fázisa, amelyet 2014-ben kezdtek, kísérleti szakasz volt. A második fázis februárban kezdődött és a nyáron fejeződött be – olvasható az UNESCO honlapján.
A Mali fővárosától mintegy ezer kilométerrel északra, a Szahara peremén fekvő Timbuktut “a sivatag gyöngyeként” szokták emlegetni. 1988 óta része a város a kulturális világörökségnek. A XI. században tuareg törzsek által alapított város egykor az iszlám szellemi központja volt; erről tanúskodik a városban őrzött több ezer történelmi kézirat. Három nagymecsetje mellett 16 temető és 14 mauzóleum szerepel az ENSZ világörökségi jegyzékén.
Tuareg lázadók és az al-Kaida terrorista szervezettel kapcsolatban álló iszlamista csoportok 2012 márciusában katonai puccsot követően kerítették hatalmukba Mali északi térségét, benne Timbuktuval és Gaóval. Utóbbiban található a középkori szongáj fejedelemség legjelentősebb uralkodójának, Aszkia Mohamednek 17 méter magas, vályogból épített, piramis alakú síremléke. Ez utóbbi szintén része a kulturális világörökségnek.
