Németországban a szövetségi kormánynak az eddiginek a kétszeresére kell emelnie a tartományok pénzügyi támogatását az egyre erősebb menekülthullám miatt, és szigorú szabályokat kell bevezetni a menedékjogi visszaélések megakadályozásához – mondta egy vasárnapi lapinterjúban a bajor kormányfő.
Horst Seehofer tartományi miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke a Welt am Sonntag című lapnak elmondta, hogy a menekültügyi rendszer fenntartására a berlini vezetés által a tartományoknak biztosított egymilliárd euró plusz támogatás nem lesz elég.
A menekülthullám miatt “Bajorország lehetőségei végső határához közelít”, ezért a szövetségi kormánynak “sokkal többet kell tennie”, és “a következő években a támogatás megduplázására lesz szükség” – mondta Horst Seehofer. A menekülthelyzet kezeléséhez azonban nemcsak több pénz kell, hanem “hatékony szerkezeti változtatások is”, mert a Nyugat-Balkánról származó menedékkérők körében “vissza kell szorítani a tömeges visszaélést a menedékjoggal” – tette hozzá a bajor kormányfő.
Rámutatott, hogy a Nyugat-Balkán térségéből származó kérelmezők teszik ki a németországi menedékkérők 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya “a nullához közelít”. Ezért az eljárásokat fel kell gyorsítani és vissza kell szállítani a hazájába mindenkit, aki nem szorul védelemre – emelte ki.
Ezekre a változtatásokra azért is szükség van, hogy megmaradjon a lakosság szolidaritása a “valóban védelemre szoruló” menekültekkel, és “kihúzzuk a talajt a népvezérek alól”, akik a menekültek témájával próbálnak népszerűséget szerezni – mondta Horst Seehofer, hozzátéve, hogy “a jobboldali radikalizmus elleni legjobb védelem a sok embert nyomasztó gondok megoldása”.
Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia után a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli térségének másik három államát – Albániát, Koszovót és Montenegrót – is az úgynevezett biztonságos származási országok közé kell sorolni, és külön befogadó állomásokat kell kialakítani a biztonságos származási országok menedékkérő állampolgárainak. Ügyükben “napok és hetek, nem pedig hetek és hónapok” alatt kell dönteni, és csökkenteni kell a nekik járó szociális támogatásokat – fejtette ki Horst Seehofer.
Hangsúlyozta, hogy a védelemre szoruló és a németországi maradásra esélytelen menedékkérők megkülönböztetésében mind a 16 tartományi miniszterelnök és a kancellár is egyetért, a “feszes” eljárási rend kialakítása pedig feltétlenül szükséges, mert “már alig tudjuk elhelyezni az embereket”.
Aydan Özoguz bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős államminiszter szerint lehet tárgyalni befogadó állomásokról, amelyeken főleg nyugat-balkáni menedékkérőket helyeznek el és bírálják el ügyüket, Seehofer és más konzervatív politikusok viszont csupán “hangulatot keltenek” a menedékkérők ellen.
Arról pedig “szó sem lehet, hogy kitoloncolási gyűjtőtáborokat” állítsanak fel Németországban – mondta a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) politikusa a Der Tagesspiegel című lapnak.
A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) 2015 első hat hónapjában 179 037 új menedékjogi kérelmet regisztrált, ami 132,2 százalékos növekedés éves szinten, pedig tavaly a délszláv háború kezdete, azaz a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb kérelem érkezett. A BAMF előrejelzése szerint az év végéig minden korábbinál többen, 400-450 ezren kérnek menedékjogot Németországban.
