Az anyanyelvi írás- és olvasásórák, a szabadon választható órák növelését, valamint a magyar történelem oktatását követelő petíciót három magyar civil kezdeményezte április végén. A kezdeményezést az tette indokolttá, hogy a szlovák oktatásügyi tárca idén szeptembertől hatályos kerettanterve a magyar nyelvű általános iskolák alsó tagozatain jelentősen kisebb óraszámot irányoz elő az anyanyelv oktatására, mint a szlovák intézményekben.
A petícióban ennek az aránytalanságnak a kiküszöbölését kérték, valamint síkra szálltak azért is, hogy az érintett intézményekben a jelenlegi egy óráról növeljék kettőre a történelemórák számát, hogy az iskolások így megismerkedhessenek a magyar történelemmel is. A petícióhoz csatlakozott a felvidéki magyarság több civil és politikai érdekképviseleti szervezete is, támogatóként 26 és fél ezer aláírást sikerült összegyűjteni.
A szaktárca elutasító válasza indokolatlannak minősítette és elutasította a petícióban foglaltakat. Az anyanyelvi órák alacsony számát kifogásoló pontot a minisztérium úgy kommentálta, hogy a magyar oktatási nyelvű általános iskolákban az anyanyelv és az államnyelv elsajátításához szükséges teljes óraszám 42 az alsó tagozaton, és 48 a felső tagozaton, miközben a szlovák oktatási nyelvű iskolák kerettanterve az anyanyelv és egyben államnyelv elsajátítására ennél kevesebbet biztosít.
A minisztérium válasza megtévesztő, ugyanis a magyar iskolák esetében mindenütt összemossa az anyanyelvi és a szlovák órákat, amelyek így nagyobb számot adnak, mint a szlovák iskolák esetében. Közben a magyar alapiskolák első osztályában nincs szlovák írás- és olvasásoktatás, csak szlovák kommunikáció, tehát az írásra, olvasásra mindenképp kevesebb órájuk van a magyar gyerekeknek. Ugyanilyen manipulatív módon összemosták a kötelező és választható órák számát is” – reagált Vojtek Katalin, a petíciós bizottság elnöke.
