Majdnem két éve, 2013 júniusában hirdették meg a Startup 13 nevű pályázatot, amelynek az lett volna a célja, hogy a szárnyaikat bontogató magyar startupokat támogassák, pátyolgassák. A program viszont igazán még most sem kezdődött el. Sőt, információink szerint zökkenőmentesen csak a legelső lépés ment.
A rendszer első elemeként, 2013 végén egy szakmai zsűri, benne Árvai Péter Prezi-alapítóval kiválasztott négy úgynevezett inkubátor céget. Az inkubátorok feladata az, hogy megmondják az államnak, hogy a jelentkező startupok közül ki életképes és ki nem. Egyfajta előszűrést végeznek, de a szerepük nem merül ki ennyiben. Saját pénzüket is bele kell tenniük az üzletbe, így számukra is valódi súlya van annak, melyik ötlet mellé állnak. Az inkubátorok felállítására 60-60 millió forintot, az új startupok támogatására pedig további csaknem 2 milliárd forintot különítettek el.
Ezután kellett volna az államnak és az inkubátoroknak, majd pedig az államnak és a startupoknak szerződést kötnie. Ez az, ami azóta sem jött össze.
Nem tudták, milyen fejléccel küldjék ki a szerződést
Amikor a programot ismerőket arra kértük, fessék le, mi történt az elmúlt másfél évben, elég nagy káoszról számoltak be.
“Rettenetesen sokat csúszott minden. Folyamatosan változott a másik oldal. Nem volt döntés, nem volt aláíró. Volt, hogy arra hivatkoztak, hogy nem tudják, milyen fejléccel küldjék ki a szerződést. Összesen 4 vagy 5 átalakítás volt”
– mesélte a programra rálátó forrásunk.
Úgy tudjuk, mindez belülről a következőképpen nézett ki: a tendert 2013-ban írta ki a Nemzeti Innovációs Hivatal, majd szintén ez a hivatal 2013 végén kihirdette a nyerteseket. 2014 tavaszán a Nemzetgazdasági Minisztérium nevében Varga Mihály kérte fel az inkubátorokat a szerződéskötésre. Ezután jött egy nagy váltás, a Lázár János vezette Miniszterelnökség lett a szerződő fél, majd pedig a Miniszterelnökség égisze alatt működő új intézmény, a Pálinkás József vezette Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.
“Pocsék volt az állam teljesítménye”
Az általunk megkeresett valamennyi inkubátor azt hangsúlyozta, az a legkisebb gond, hogy velük nem kötöttek majdnem két évig szerződést, jóval fontosabb, hogy ugyanez a startupokkal ne ismétlődjön meg.
“Mi nem az államból élünk. Ám míg mi simán ki tudjuk bekkelni azt az időszakot, amíg nem kapunk támogatást az államtól, addig a startupok már nem tudják. Fontos lenne a gyorsaság és a kiszámíthatóság, egyelőre mindkettőben pocsék volt az állam teljesítménye”
– mondta a Hír24-nek Valner Szabolcs, a Vatera alapítója, egyben az egyik nyertes inkubátorcég, a Digital Factory vezetője.
Mint megtudtuk, a startupok attól függetlenül juthattak volna pénzhez, hogy maguknak az inkubátoroknak nem volt aláírt szerződésük. Az elmúlt másfél évben nem tolakodtak a pénzért, sőt, még az a pár nyertes startup sem kapta meg az átutalását, aki egyébként jelentkezett.
“Annak is megvan a maga oka, hogy a startupok miért nem pályáztak”
– mesélte lapunknak Berta Zsolt, egy másik nyertes inkubátor, az iCatapult vezetője. Berta szerint az akasztotta meg az állam és a startupok közötti együttműködést, hogy elvárták, a garázscégek alapítói saját vagyonukkal feleljenek a felvett állami támogatásért.
Nagyon leegyszerűsítve ezt úgy kell elképzelni, hogy ha valaki 50 millió forintot kapott volna a cége fejlesztésére, akkor fel kellett volna mutatnia 50 millió forintnyi értéket, például egy családi házat, pontosabban inkább kettőt. A szabály egyébként általános, más pályázatoknál is ez az elvárás, ha olyan társaság akar pénzhez jutni, amelyik még nincs kétéves. A startupperek ezt mégsem vállalták be.
“Nyilván nem startupbarát, hogy az alapító hozza be a házát. Nem így működik. A kockázatvállalása a startupnak már eleve rendkívül magas. Az, hogy egy alapító felmondja mondjuk az eddigi biztos állását, az épp elég kockázat, nem kell neki még a házát is feltenni”
– magyarázta a húzódzkodás hátterét Berta Zsolt.
Megoldották a problémát
Megoldás a pályázat kihirdetése után másfél évvel, 2015 év januárjára született. Ekkor vezetett be az állami Start Garancia Zrt. egy új terméket, egy biztosítást, melynek megkötése esetén ha gond lesz, akkor az állami cég fizet majd a startup alapítója helyett. Kezességet itt is kell vállalni, 10 százalékig, de így jóval kisebb a kockázat. Hiszen, a példánál maradva, így nem 50 millió forintja úszhat el, hanem csak ötmillió forintja.
“Volt egy kérés, hogy van egy ilyen igény, teljesítették, és ezzel most már megoldhatóvá vált, hogy értelmesen, piaci feltételek mellett jussanak támogatáshoz”
– jelezte Berta Zsolt.
Kóka János volt feleségével sikerült szerződést kötni
Az ügy érdekes vonulata, hogy egy névtelen forrásunk azt kifogásolta, az összes inkubátor közül csak eggyel sikerült szerződést kötnie az államnak, éppen Kóka János volt feleségének érdekeltségével.
“Kóka János a volt férjem, sikeres informatikai vállalkozó, sokat segített nekem az inkubátor megtervezésében. Azót az útjaink szétváltak, nincs köze a céghez. A támogatási döntést és a szerződéseket egyébként egyszerre kapta meg mind a négy Gazella-győztes. Most már a támogatást, illetve a cégeinket érintő pozitív döntéseket várjuk, hogy beindulhasson a program és start-up cégeket elindíthassuk a siker útján”
– reagált a Hír24-nek Szandrocha Kamilla. Kóka János volt felesége hozzátette, négy-öt befutó projekt már náluk is körvonalazódik, egyet már be is nyújtottak, úgyhogy bent van már a rendszerben.
“Részünkről abszolút aktivitás van, több mint 140 projektet néztünk meg”
– számolt be.
A Miniszterelnökség kérdésünkre azt írta, azért kötöttek csak az Aquincum Zrt.-vel szerződést, mert a négyből ez az egy cég tudta teljesíteni a pályázati feltételeket. Hozzátették, a szerződést 2014 decemberében kötötték meg. A Miniszterelnökség szerint a többi inkubátorral jórészt ugyanaz volt a gond, mint a startupokkal.
“Az ACME Labs Zrt. visszalépett a szerződéskötéstől, amely szándékát levélben jelezte 2014.12.15-én. A Digital Factory Zrt. és iCatapult Zrt. szerződéskötésére sajnálatos módon eddig azért nem kerülhetett sor, mert a pályázati felhívás D.4. pontja szerinti biztosítéknyújtási kötelezettségüknek nem tettek eleget mindeddig. A biztosítéknyújtás szerződéskötési feltétel számukra, tekintettel arra, hogy 2 lezárt üzleti évvel nem rendelkeztek a pályázat benyújtásakor. A szerződéskötési feltétel teljesítés érdekében az iCatapult tavaly december helyett idén áprilisban tudott benyújtani egy készfizető kezességi szerződést, amelynek elbírálása folyamatban van. Amennyiben ez elfogadásra kerül, akkor nincs további akadálya a szerződéskötésnek”
– közölte a Miniszterelnökség, amely szerint tehát nem a káosz volt a probléma, hanem a kezességvállalás.
Megkerestük Pálinkás József új szuperhivatalát is, hogy megtudjuk, hány startuppal szerződtek eddig, és megkérdeztük őket az átalakítással kapcsolatos állításokról is. Válaszukat várjuk, amint megérkezik, közöljük.