A testület azt kifogásolta, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvény nem tér ki arra: az ilyen eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasításáról a bíróságnak döntenie kell és azt legkésőbb az ügydöntő határozatban köteles megindokolni.
A döntést egy cég beadványa alapján hozta meg az Ab, ebben a vállalkozás négy, 2009. augusztusi – később a parkolási társaság által perre vitt -, összesen 67 ezer 500 forintos bírság ügyében folyó eljárás során emelt kifogást a hatályos szabályozás ellen.
Ugyanakkor az Alkotmánybírság elutasította a konkrét ügyben a Fővárosi Törvényszék által hozott ítélet alkotmányellenességének kimondását és megsemmisítését, mivel a Fővárosi Törvényszék a konkrét ügyben előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére kötelezett bíróság volt.
Ez a kötelezettség az előzetes döntéshozatali eljárás természeténél fogva azonban csak akkor köti a bíróságot, ha ténylegesen felmerül az előzetes döntéshozatal lehetősége. E lehetőség mérlegelése a kötelezett (tagállami) bíróság kompetenciájába tartozik – írták.
Hozzátették: a magyar bírói gyakorlat követi az Európai Bíróság precedensjogát, amikor megállapítja, hogy nincs helye előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének, ha a fél nem a közösségi jog értelmezését, hanem annak megállapítását kéri, hogy az irányadó magyar jog nem felel meg a közösségi jog által védett alapelveknek.
