Fél éves totális bizonytalanság
Az év elejétől tudott. hogy a Szegedi Tudományegyetem idei költségvetését több mint 4 milliárd forinttal megkurtítja a kormány. Majd februárban érkeztek a hírek, hogy mint kutató egyetem, a SZTE pluszforráshoz juthat. Biztosat azonban nem lehetett tudni, így költségvetést sem tudtak készíteni. Mostanra bizonyossá vált, hogy az egyetem megkapja az ígért 2 milliárd forintot, s bár ez még mindig 2 milliárd forinttal kevesebb, mint a tavalyi évben, Szabó Gábor, rektor szerint így már elevezhető a hajó.
Borotvaél
Az idei az első olyan év, amikor a költségvetés állami támogatási oldalán kevesebb az összeg, mint a saját bevételek oldalán. Ha a saját bevételeknél valami nem jön be, akkor dől az egész büdzsé. Ehhez józan mérsékletre van szükség a szereplőktől, hiszen csak a tranzakciós adó százmilliókkal terheli meg az egyetem kasszáját. A rektor azt is elmondta, hogy a karok vezetőinek figyelmét is felhívta arra, hogy csak együtt tudnak átmenni a túlpartra.
Átmeneti költségvetés
A szenátus hétfőn délután egy átmeneti költségvetést fogadott el, még így, több hónapnyi késéssel is. Szabó Gábor ezt úgy magyarázta, hogy még nincs kiforrott koncepció a felsőoktatás finanszírozásáról, legalább is ők nem tudnak róla. Ezért a most elfogadott költségvetésre úgy tekintenek, hogy az nem tartalmaz a következő évre érvényes szabályokat. A tárca őszre ígéri, hogy valamiféle koncepcióval előállnak, ezért a rektor tudomása szerint, nyáron is ülésezni fog az egyeztetési kerekasztal. A szenátus ezért arról is döntött, hogy ősztől az egyetem gazdasági bizottsága is havi rendszerességgel összeül, hogy az alakuló koncepciót figyelemmel kísérhessék, és még időben tudjanak szólni, ha valami nem stimmel.
A túlélés ára
142 nyugdíjazás, ebből 32 oktató – vonja meg a mérleget a rektor. A beszállítókat igaz, hogy a 60. napon fizetik ki, de kifizetik őket. A mai magyar viszonyokat tekintve ez sem csekélység – véli Szabó. A Szegedi Tudományegyetem továbbra is az első 200 egyetem közé szeretne tartozni, de nagy erőfeszítéseket kell tenniük, hogy lejjebb ne csússzanak. Szabó Gábor szerint a minősített oktatókat mindenképpen meg kellene őrizni, erre nagyobb gondot kell fordítani, van is ígéret arra, hogy a felsőoktatási reformot tovább gördítve erre figyelemmel lesznek a minisztériumban is. Nem lehet a szögről nagydoktorokat leakasztaniBár vissza lehet foglalkoztatni a nyugdíjas nagydoktorokat, mégis furcsán nézik Brüsszelben, ha egy kutatóról magyarázni kell, hogy tulajdonképpen nyugdíjas, de nekünk dolgozik. Az akkreditált képzésekhez, a kutatásokhoz hozzá kell rendelni a nagydoktort. A rangsor elkészítésekor a nagydoktorok száma az egyik mérőszám. Ez nem játék – véli a rektor. Legalább 15 év szükséges a fokozat eléréséhez, a Phd megszerzése után, 40-45 éves korában éri el valaki a nagydoktori minősítést, de éppen ez a korosztály hiánycikk, ők mentek el nagyobb számban külföldre dolgozni.
Reméljük, nem ránt le a klinika
A Klinikai Központ alulfinanszírozottságát döntési pozícióban levő szakemberek is elfogadták mostanra, így Szabó Gábor abban is bízik, hogy a régóta vergődő orvosi terület is megkapja azt, ami jár.
