Az Ajtó – Kisorsoltuk a nyerteseket

Játékunkra több mint 150 helyes megfejtés érkezett. Lássuk kinek kedvezett a szerencse:

1. Havas Csilla
2. Abonyi András
3. Jádiné Rita
4. Borsfai Barbi
5. Veisz Adriena
6. Döme Orsolya
7. Borsos Sarolta
8. Józsa Ninetta
9. Nagy Gergő
10. Sári Dániel
11. Horváth Dávid
12. Virágh Andrea
13. Galló Dávid
14. Reider Szilvia
15. Tóth Melinda
16. Farkas Eszter
17. Szabó Péterné
18. Koncz Szabolcs
19. Szeghalmi Balázs
20. Kiss Bernadett
(A nyerteseket e-mailben is értesítettük)

Jó szórakozást!

Előzmények:

Nem kell mást tenned, mint helyesen válaszolnod az alábbi kérdésekre és azt beküldened a gyor24@sanomamedia.hu mail-re március 15, 12 óráig. Ha neked kedvez a szerencse, akkor Te és párod március 20-án a győri Cinema Cityben megnézhetitek Az Ajtó című filmet.

AZ AJTÓ

Szabó István filmje, Szabó Magda azonos című, önéletrajzi ihletésű regénye alapján.

Különös szépségű film az emberi tartásról, a titkokról, az egymás iránti megbecsülésről és szeretetről.

Két egymástól nagyon különböző asszony kapcsolatának megrendítően szép története, akik egymás ellen vívott apró csatákon keresztül ismerik meg egymást.

A MOKÉP bemutatja a FilmArt Stúdió és az Intuit Pictures produkcióját, Szabó István, Oscar-díjas filmrendező, AZ AJTÓ című filmjét. Főszereplők: Helen Mirren, Martina Gedeck, Eperjes Károly, Fényképezte: Ragályi Elemér H.S.C. Vágó: Lemhényi Réka Forgatókönyv: Szabó Magda azonos című regénye alapján, Szabó István és Vészits Andrea. Producer: Hábermann Jenő, Söth Sándor Executive producer: Marco Mehlitz, Steve Bessenyei, Phil Hunt, Compton Ross  Rendezte: Szabó István.

ALKOTÓK

SZABÓ ISTVÁN (rendező, társforgatókönyvíró)
Az Oscar-díjas filmrendező 1938-ban született Budapesten. Már első nagyjátékfilmjével, az ÁLMODOZÁSOK KORÁ- val sikert aratott 1965-ben, mely a rendező saját forgatókönyve alapján készült. Első Oscar-jelölését a BIZALOM című filmmel érdemelte ki. Négyszer jelölték Oscar-díjra (BIZALOM, MEPHISTO, REDL EZREDES, HANUSSEN). Anette Benning Oscar-jelölését is az ő rendezésében érte el. (CSODÁLATOS JÚLIA). Az 1981-ben készült MEPHISTO, elnyerte a Legjobb Idegen nyelvű Film Oscar-díját. A rendező ebben az alkotásában dolgozott először Klaus Maria Brandauerrel, akivel később együtt forgatta a REDL EZREDES, illetve a HANUSSEN című filmeket. A nemzetközi koprodukciók avatott mestere (NAPFÉNY ÍZE, SZEMBESÍTÉS, CSODÁLATOS JÚLIA), olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Glenn Close, Ralph Fiennes, Anette Benning, Harvey Keitel. Filmjeivel több, mint 60 nemzetközi díjat nyert.
Filmjei olyan filmfesztiválokon arattak egyöntetű sikert, mint Locarno, Berlin, Velence.

Az ajtó című film, Szabó Magda nemzetközi sikert aratott, közel negyven nyelvre lefordított, azonos című regényéből készült, 16. nagyjátékfilmje.

RAGÁLYI ELEMÉR H. S. C. (operatőr)
1939-ben született Budapesten. A magyar filmművészet kiemelkedő alakja, operatőri munkája hosszú évtizedek óta határozza meg a magyar és külföldi filmek látványvilágát. Több rendezőgeneráció tagjaival dolgozott együtt, pl. Gaál Istvánnal (MAGASISKOLA), Sándor Pállal (RÉGI IDŐK FOCIJA), Szomjas Györggyel (TALPUK ALATT FÜTYÜL A SZÉL).  Nemzetközileg is elismert, az általa fényképezett A REMÉNY ÚTJA című svájci film 1990- ben elnyerte a Legjobb Idegennyelvű Film Oscar-díját. Olyan sztárok álltak már kamerája előtt, mint Kate Winslet, Daniel Craig, Cathrine Zeta- Jones.

Változatos életműve során, 57 nagyjátékfilm elkészítésében működött közre operatőrként.

HÁBERMANN JENŐ (producer)
A magyar filmgyártás egyik legsikeresebb producere 1949-ben született. Tevékenységére a sokszínűség jellemző, dokumentum-játékfilmtől (AZ EMIGRÁNS), történelmi filmeken (A HÍDEMBER, MANSFELD) át a mai életérzés-filmekig (RÓZSASZÍN SAJT) több műfajban is látott fantáziát.  Televíziós munkáiban mindig nagyfokú igényességre törekedett
(TŰZVONALBAN, RÉGIMÓDI TÖRTÉNET).

SŐTH SÁNDOR (producer)
A nemzetközi koprodukciókban jártas producer 1964-ben született. Pályáját színészként kezdte, nagy sikert aratott Gothár Péter MEGÁLL AZ IDŐ című filmjének Pierre – jeként. Németországban producerként több koprodukcióban is részt vett. Dolgozott török (FŰRÉSZPOROS MESÉK), német (DROP OUT), holland (A LIFE IN SUITCASES), francia (NE FAIS PAS CA!) partnerekkel. Olyan nemzetközileg elismert filmművészekkel alkotott együtt, mint Barbet Schroeder, Peter Greenaway, Fliegauf Benedek.

További alkotók:
Vágó: Lemhényi Réka
Társforgatókönyvíró: Vészits Andrea
Látványtervező: Jávor Lóránd
Jelmeztervező: Szakács Györgyi
Berendező: Molnár Miklós

és még sokan mások…

A REGÉNY

SZABÓ MAGDA (író, költő, 1917-2007)
„Testi Anyámnak, Jablonczay Lenkének megépítettem a síremlékét a Régimódi történet-ben, negyedszázad eltelte után nem hittem volna, hogy lesz még egy kifizetetlen adósságom. De lett, s ennek kiegyenlítése Az ajtó: halott anyám kezéből Emerenc munkától elformátlanodott ujjai vették át legjobb önmagam irányítását. Mindent értett bennem, jobban eltájékozódott életem zilált szálai között, mint én magam. Becstelen adósa volnék, ha én el nem mondtam volna róla azt, amit meg én tudtam.” – Vallotta Szabó Magda Az ajtó című regényének kiadása után, melyről már az első héten kiderült, hogy az írónő személyes története mennyire megérinti az olvasókat. A könyvet pillanatok alatt mindenhol elkapkodták. Sőt, később a mű sikerének semmi sem szabott határt, közel 40 nyelvre lefordítva jutott el a nemzetközi közönséghez, hogy feltárja – a regényben szinte mitikus alakként megrajzolt – Emerenc hányatott sorsát.

A debreceni születésű, eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként munkálkodik. A Freskó és Az őz című regények meghozzák számára az országos ismertséget. Immár szabadfoglalkozású íróként számos önéletrajzi ihletésű regényt ír (Ókút, Régimódi történet, Für Elise) melyek saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatják be. Írásaiban gyakran foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal (Danaida, Pilátus). Az ajtó című regénye 1987-ben jelent meg.

Számos díjat nyert, köztük a Prima Primissima díjat, Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal, A Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztjét. Az ajtó című regényével, a francia kiadást követően 2003-ban az írónő elnyerte a legjobb női szerzőket jutalmazó Femina díjat.

Az Európa Kiadó megújult arculattal újra indítja a Szabó Magda sorozatot, melynek első kötete Az ajtó című regény lesz. A mű március elején, a film bemutatójával egy időben kerül a könyvesboltok polcaira.

ÉRDEKESSÉGEK

Előzmények
Szabó István rendező az írónővel személyes kapcsolatban állt, de beszélgetéseik során, melyek arra irányultak, hogy melyik regényét lehetne filmvászonra vinni Az ajtó konkrétan nem került szóba. Helyette Szabó Magda részéről egy másik műve, a Katalin utca merült fel, ami egy látványosabb film lehetett volna, mint Az ajtó, ám a rendező ennek megfilmesítésétől kissé húzódozott. A további egyeztetést pedig megakadályozta az írónő halála.
Az ajtó filmvászonra álmodásának ötletével Hábermann Jenő producer kereste meg Szabó Istvánt, amit az Oscar-díjas rendező szívesen vállalt.

Lojális lakók
A díszletes jeleneteket Németországban, a kölni stúdióban forgatták, ahová Jávor Lóránd látványtervező és Molnár Miklós berendező igazi bensőséges otthont varázsoltak. Minden külső jelenet Budapesten forgott. Mivel arra törekedtek, hogy a regényben ábrázolt helyszínek képi megjelenítése a lehető legjobban megegyezzen, sok időt vett igénybe a megfelelő megtalálása. Sok utcát bejárva, sok ház előtt elidőzve a végén Szabó István az írónő volt pasaréti lakásától pár utcányira talált rá arra a helyszínre, ami a lehető legtökéletesebben megfelelt elképzeléseinek. Mivel ez egy „négy évszakos” film, mindent be kellett vetni. Hol műhavat, hol pedig műesőt alkalmaztak a forgatás alatt. A lakók mindvégig nagyon lojálisak voltak, és türelmesen viselték a stáb sokszor igen zajos tevékenységét.

Ez az ő szerepe
Helen Mirren esetében teljesen egyértelmű volt, hogy Szabó István az Oscar-díjas színésznőnek szánja Emerenc szerepét – aki hamar elfogadta a felkérést. Ragályi Elemérrel már forgatott a művésznő, így a kapcsolat megvolt. Tetszett neki a forgatókönyv és a regény elolvasása után úgy döntött: ez az ő szerepe.

A film nagyobb részben német alapítványi pénzekből készült, így természetes volt, hogy Magda szerepére egy német tehetséget választanak. Így esett, hogy az írónő karakterének megformálását Martina Gedeckre bízták, aki hazájának egyik legtehetségesebb, legnépszerűbb színésznője.  

Hárman, három nap alatt
A két színésznő korábban nem ismerte egymást. Akkor találkoztak először, amikor a forgatókönyv megbeszélése végett Budapestre utaztak. Egy fővárosi szállodában hárman – Helen Mirren, Martina Gedeck és Szabó István – három nap alatt átbeszélték, átvették a forgatókönyvet. Ez a három nap állt a két női főszereplő rendelkezésére, hogy megismerkedjenek és megismerjék egymás stílusát – úgy tűnt jól összebarátkoztak.

A kutyák mindig tudták, mit kell csinálni
Janicsek László, a film első asszisztense, akivel már régóta dolgozik a rendező, jól ismerte Horkai Zoltán állatidomárt. Az ő segítségével találtak rá a filmbéli Violára. Nagyjából körvonalazták milyen kutyára lenne szükség, amire az idomár három fotót hozott, ezek közül választották ki az elképzelésnek leginkább megfelelőt.

Horkai Zoltánnak köszönhetően az állatok alkalmassá váltak a forgatásra, a kutyák mindig tudták, mit kell csinálni. Igen kutyák, hiszen Violát több eb „személyesíti meg”.  Helen Mirren pedig nagyon jól ért a nyelvükön, hamar közel került hozzájuk és kitűnő volt a kapcsolata velük. Magyarul is megtanult pár szót, hogy úgy adhassa az utasításokat, meg persze néha azért angolul is, de a kutyák azt is értették.

Producer: Hábermann Jenő, Sőth Sándor
Forgatókönyv: Szabó Magda azonos című regénye alapján Szabó István és Vészits Andrea
Fényképezte: Ragályi Elemér H.S.C.
Executive producer: Marco Mehlitz, Steve Bessenyei, Phil Hunt, Compton Ross
Szereplők: Helen Mirren, Martina Gedeck, Eperjes Károly, Koncz Gábor, Börcsök Enikő, Szirtes Ági, Marozsán Erika, Tóth Ildikó, Nagy Mari, Andorai Péter, Kovács Lajos, Pindroch Csaba, Ujlaki Dénes és Szandtner Anna
Zene: Barabás Béla, Józsa Sándor, Kósa Dávid
Vágó: Lemhényi Réka H.S.E.
Műfaj: színes, magyarul beszélő dráma
Gyártó ország: Magyarország, Németország
Nyelv: magyar
Eredeti cím: Az ajtó
Játékidő: 98 perc
Korhatár: 12 éven aluliak számára nem ajánlott
Forgalmazó: Mokép-Pannónia Kft.