az Európai Unió 27 tagállama 2011-ben átlagosan fejenként 503 kilogramm kommunális hulladékot állított elő, ennek a mennyiségnek 25 százalékát újrahasznosították, 15 százalékát pedig komposztálták.
A legtöbb szemetet, fejenként 718 kilogrammot Dánia lakossága termelte. Luxemburg, Ciprus és Írország lakossága fejenként 600 és 700 kilogramm közötti mennyiséget állított elő. Németország, Hollandia, Málta, Ausztria, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia és Finnország lakosságának egy főre jutó szeméttermelése 500 és 600 kilogramm között mozgott. Fejenként 400 és 500 kilogramm közötti kommunális hulladékot termelt Görögország, Portugália, Belgium, Svédország, Litvánia és Szlovénia lakossága. Lakosonként kevesebb mint 400 kilogramm hulladékot állított elő Magyarország, Bulgária, Románia, Lettország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Észtország.
Romániában a megtermelt kommunális hulladék 99 százaléka a lerakóhelyre került. Bulgáriában 94, Máltán 92, Litvániában és Lettországban 88 százalék. Ezzel szemben Belgiumban, Németországban, Hollandiában és Svédországban csupán a szemét 1 százaléka került lerakóhelyre, Svájcban pedig ennél is kevesebb, alig fél százalék.
A szemét elégetését a legnagyobb arányban Dániában (54 százalék), Svédországban (51 százalék) és Belgiumban (42 százalék) alkalmazták. Az újrahasznosításban Németország járt az élen, ahol a szemét 45 százalékától szabadultak meg ilyen módon. A kommunális hulladék több mint 30 százalékát kezelte újrahasznosítással Írország (37 százalék), Belgium (36 százalék), Szlovénia (34 százalék), Svédország (33 százalék), Hollandia (32 százalék) és Dánia (31 százalék).
Komposztálásban Ausztria (34 százalék), Hollandia (28 százalék), Belgium és Luxemburg (20 százalék) járt az élen. Horvátország a megtermelt szemét csupán 8 százalékát hasznosította újra, Románia pedig 1 százaléknál is kevesebbet – közölte a SEEbiz.eu portál.
Hogyan szemeteljünk kevesebbet?
Rengeteg, házilag is kivitelezhető és egyszerű módja van a tudatos hulladékgyűjtésnek, illetve annak, miként spórolhatunk a szemét elszállításán.
A legnagyobb teher a természetnek a nylon zacskó, nylon táska, illetve a sok helyen látható cigarettacsikkek, valamint a cigisdobozt borító fólia maradványai is. Ezek a közterület problémái, a háztartásokban a petpalack, a papír és az üveg halmozódik fel rendszeresen. Ám ezeket az anyagokat kiválogatva a hulladékgyűjtő szigetekben is elhelyezhetjük. A háztartási hulladékok átlagosan 70 százaléka ugyanis ezekből a dolgokból kerül ki. Így lényegesen sok helyet megspórolhatunk a kukában.
A következő probléma inkább esztétikai jellegű, de sok kellemetlenséget is okozhat: ez a kiköpött vagy eldobott rágógumi. Az anyag maradványa szétlapul a járdán, s még több hulladék ragad rá, valamint eltávolítani is nehézkes. Leginkább intézmények, áruházak, étkezdék, buszmegállók tünete a rágófolt.
Spóroljunk a helyen is! Ami lapítható, képlékeny anyag, azt préseljük össze! Egy ép, 2 literes műanyag palack annyi helyet foglal el a tárolóedényben, amennyin összelapítva négy-öt darab is elférne.
