Meteorológiai adatokat közzé tenni ezentúl rendkívüli kiváltság lenne, csak az állami apparátus ellenőrzésével lehetne megjelentetni olyan információkat, melyek időjárási vészhelyzettel kapcsolatosak, például jégeső, szélvihar vagy havazás, vagy bármilyen meteorológiai adat, például mért hőmérsékleti érték – áll a Levegő Munkacsoport közleményében.
Így valószínűleg betiltanák azoknak a régi, évezredes tapasztalaton alapuló népi megfigyeléseknek a nyilvánosságra hozatalát is, amelyek egy-egy nap vagy időszak időjárásából következtettek az eljövendő időszakéra, például a medárdi esőzésekre vagy vöröslő alkonyati égbolt esetén erős szélre.
A tervezett új törvény szerint az állami meteorológia egyben hatóság és piaci szereplő is lenne, ami felveti az összeférhetetlenség gyanúját és a piacgazdaság alapelveivel is ellentétes. Több olyan szervezet, cég is alakult az utóbbi években, amelyek az internet adottságaira építve nagyon nagy létszámú közösséget kovácsoltak össze, országos lefedettségű észlelő hálózatot alakítottak ki. A meteorológiai adatokat lelkes amatőrök töltik fel a honlapokra, és ezekhez utána bárki ingyenesen hozzáférhet. A tervezet szerint viszont ezután csak az tölthet fel adatokat, aki az Országos Meteorológia Szolgálattal (OMSZ) hitelesíttette műszereit, ami szinte lehetetlenné teszi az amatőr észleléseket. Ezzel több százezres civil közösséget verne szét a kormány egy tollvonással.
A meteorológiai adatok nyilvánvalóan környezeti információk, amelyek teljes nyilvánosságát írja elő a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosság részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény, amelyet hazánk is törvénybe iktatott. A civil közösségekre építő meteorológiai honlapok tetemes mennyiségű, meteorológiával, környezetvédelemmel és más tudományágakhoz kapcsolódó tudást adnak át hatékony módon nagy számú követőjük és aktív tagjaik számára. Ezzel bármilyen más módszernél költséghatékonyabban juttatják a lakosság széles rétegeit a mindennapi életben alkalmazható ismeretekhez, amivel hozzájárulnak az Európai Unió „élethosszig tartó tanulásra” való törekvéséhez, ami a tudásalapú társadalom megteremtésének és ezzel az unió hosszú távú versenyképességének alapja. Éppen ezért az ilyen honlapok és szolgáltatók állami támogatása lenne indokolt, nem pedig ellehetetlenítésük.
