A GI azt mutatja, hogy az adott ételben található szénhidrát milyen gyorsan emeli meg a vércukorszintet. Mivel a szervezet szőlőcukor, azaz glükóz formájában jut energiához, és az szívódik fel leggyorsabban, célszerűen a glükózt választották viszonyítási alapnak, melynek értéke 100 lett. Úgy vélték, hogy minél magasabb a GI, annál jobban megterheli az ember vele a szervezetét. Az azonban érdekes volt, hogy az egészségesnek vélt ananász vagy sárgadinnye GI-je is magas volt. Akad is olyan divatdiéta, amelyik nem javasolja követőinek a magas GI-jű ételek, így számos gyümölcs fogyasztását sem. Egy valamit nem vettek figyelembe: hogy ezek a gyümölcsök sok vizet, rostot, és viszonylag kevés szénhidrátot tartalmaznak, így a bennük lévő szénhidrát mennyiségénél fogva nem képes a vércukorszint gyors növelésére. Arról nem is szólva, hogy nemigen tudni olyan emberről, aki a sok gyümölcsevéstől vagy a mértéktelen sárgarépa-ropogtatástól hízott volna el.
Glikémiás terhelés
A pontosítás kedvéért megalkották a GL fogalmát, mely nem más, mint a GI és az adott étel szénhidráttartalmának szorzata, osztva százzal. Például a táblázatban látható kiadós szelet (200 g) sárgadinnye esetében = 65 x 6 /100 = 3,9. Alatta láthatjuk az egyik kedvelt csokoládét, melynek GI-je csak kicsit magasabb a sárgadinnye értékénél, ám szénhidráttartalma jóval magasabb. További számításokból kiderül, hogy csaknem másfél kiló sárgadinnyét kéne megennünk ahhoz, hogy az egy perc alatt eltüntethető csokival egyenértékű GL-t érjünk el. De így is megfogalmazhatjuk: ha már nassolnánk valamit, miért ne ennénk meg egy kis gyümölcsöt inkább?
Tovább a cikkhez!
