Pénzügy

Inkább azt esszük, ami ízlik, nem ami egészséges

vásárlás (vásárlás)
vásárlás (vásárlás)

A magyarok felének fontosabb, hogy finom legyen az étel, mint hogy egészséges. De így is minden harmadik vásárlói kosárba kerül friss zöldség vagy gyümölcs, és szempont az is, hogy magyar legyen, amit veszünk.

A zöldség és a gyümölcs a legnépszerűbb élelmiszer-kategóriák közé tartozik hazánkban. Gyakorlatilag minden harmadik bevásárlókosárba kerül a két terménycsoport valamelyikéből. Az őszi és téli időszakban talán felértékelődő zöldségek vásárlásának havi eloszlása egyenletesebb. Gyümölcsre legtöbbet júliusban és augusztusban költenek a fogyasztók – derül ki a GfK Hungária Háztartáspanelből származó adataiból.

Lényeg, hogy finom legyen

Az egészségtudatosságot növelni igyekvő, egészséges táplálkozást népszerűsítő kampányok ellenére a felnőtt magyar lakosság számára az egészség mint élelmiszervásárlási szempont egyelőre nem elsődleges. Saját bevallása szerint minden második honfitársunk azt eszi, ami a legjobban ízlik neki, még akkor is, ha az nem igazán tesz jót az egészségének.

Ennél lényegesen kevesebben vannak azok (kb. 33 százalék), akik normális ételeket esznek és úgy vélik, így a szervezetük automatikusan hozzájut a számára szükséges tápanyagokhoz. Tízből csak egy magyar felnőtt válogatja meg körültekintően azt, hogy mit eszik és táplálkozik kizárólag egészséges ételekkel.

Szívesen esszük a zöldséget, gyümölcsöt is

A kutatás szerint viszont a legnépszerűbb ételek között megtalálható a zöldség és a gyümölcs is. Hiszen a válaszadók 97, illetve 95 százaléka állítja, hogy szívesen fogyaszt gyümölcsöt, illetve zöldséget. Ráadásul az utóbbi időben egyre zárul az „olló” a két terménycsoport népszerűsége között, aminek különös jelentősége lehet az őszi-téli időszakban, amikor is a hangsúly inkább a zöldségeké.

Százból 28 vásárlói kosárba kerül friss zöldség vagy gyümölcs, ugyanakkor a teljes kategória részesedése a napi fogyasztásicikk-költésekből mintegy 10 százalékra tehető.

A zöldség- és gyümölcsvásárlások havi megoszlásából az látszik, hogy gyümölcsre a legtöbbet július-augusztusban költenek a fogyasztók. A zöldségvásárlás havi eloszlása ennél egyenletesebb, ám a szeptembertől novemberig tartó időszak részesedése, majd – a friss zöldségek megjelenésével – az április, május és júniusi hónapok részesedése a zöldségekre kiadott összegekből magasabb mint a gyümölcsökre fordított kiadásokból.

Havonta ennyit (százalékosan) fordítottunk zöldségre és gyümölcsre:

Friss áru, így zöldség és gyümölcs vásárlásakor a fogyasztóknak fontos a magyar eredet. A kérdésre, miszerint „Mennyire fontos Önnek vásárláskor a termék magyar eredete” (ötös skálán, ahol 1=egyáltalán nem fontos, 5=nagyon fontos) gyümölcsöknél a válaszok átlaga 3,4, zöldségeknél pedig 3,6 értéket ért el. A termék hazai eredetére a vásárlók odafigyelnek a friss tőkehús, tojás és húskészítmény vásárlásakor is.

A legtöbb – tízből jellemzően nyolc – háztartásnál a paprika, paradicsom, hagyma, répa és burgonya vezeti a vásárolt zöldségek listáját. Uborka és káposzta tízből hét háztartás kosarába kerül, az októberben külön kiskereskedelmi kampánnyal népszerűsített gombát viszont csak minden második háztartás vásárolja.

Az egyes zöldségekből fogyasztott mennyiséget és a vásárlási gyakoriságot természetszerűleg nagyban befolyásolja az is, mennyire elérhetőek éppen, és milyen az eltarthatóságuk. A legtöbb burgonyából fogy – egy átlagos vásárló háztartásban egy évben mintegy 67 kilogrammnyi. Ráadásul meglehetős gyakorisággal (egy évben mintegy 14 alkalommal) kerül a kosárba belőle. Ennél gyakrabban csak friss paprikát (19 alkalommal) és paradicsomot (15 alkalommal) visz haza egy vásárló háztartás.

Íme, mennyit (hány kg-ot) vásárolt egy háztartás átlagban az egyes zöldségfélékből egy év alatt 2012-ben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik