A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a TEN-T belvízi transzeurópai közlekedési hálózat előkészítését – olvasható a Magyar Közlönyben.
A TEN-T egy nagyszabású uniós közlekedési projekt, a távolsági áruszállítást fejleszti a tagállamokban. Összekapcsolják az utakat, hogy hatékonyabban lehessen árukat szállítani. Van egy belvízi része is, nálunk ez főként a Duna hajózhatóságának javításáról szól. A projektet döntő részben az unió pénzeli, kisebb részben a magyar kormány. A TEN-T kiemeltté nyílvánítása azért is különösen érdekes, mert az unió különböző környezetvédelmi elvek szigorú alkalmazását állította fel ezekre a beruházásokra.
Nem kell bajlódni a közbeszerzéssel
Ha a kormány egy beruházást nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű nyilvánít, gyorsabban és kevésbé ellenőrizhetően tudja ezeket a projekteket megvalósítani. Nem kell hosszan bajlódni a társadalmi egyeztetéssel, a hatástanulmányok határidejével, az állampolgári jogorvoslatok teljességével. Bizonyos esetekben a közérdekű adatkérést is korlátozhatják, nem kell közbeszerzést kiírni, és a kormány jelölheti ki az engedélyező hatóságokat is. Így a dunai hajózás fejlesztésénél is elképzelhető, hogy egyes részei titokban maradnak, vagy azokra nem írnak ki közbeszerzési pályázatot, mint ahogy ezt más projekteknél is láthattuk.
A legismertebb kiemelt beruházás, ahol mindent titkosítottak, a paksi bővítés. Itt nemcsak a szerződés nemzetbiztonsági és műszaki részeit titkosították, hanem azt is, hogy milyen magyar vállalatokat, milyen alapon választ ki a kormány a paksi beruházásra, és azok majd mennyiért végzik a munkát.
Többek között kiemelt jelentőségű beruházás még:
– a Miniszterelnökség Budai Várba költözése,
– Gül Baba türbéjének felújítása
– a budapesti Párizsi Udvar fejlesztése
– a szolnoki stadion felújítása
– három budapesti szálloda felújítása
– a kisvárdai stadion felépítése.
A kiemelt ügyekről szóló törvényt 2006-ban hozták, a Fidesz többször módosította. A kormány egyre több beruházást nyilvánít nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé. Jellemző, hogy az első évben (2006-ban) négy esetben döntött a kormány kiemelt jelentőségű ügyről, addig 2012-ben már tizenegy beruházáshoz kapcsolódó jogszabályt fogadtak el. Jelenleg több mint 50 beruházás kiemelt jelentőségű.
