A cafeteria rendszer idén nem sok ponton módosult. Ezek egyike volt, hogy a visszaváltható, pénzzé tehető utalványokat kizárták az adómentes és béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások köréből is. Vagyis a kedvezményes adózási körből.
Nem véletlenül. Azt akarták elérni, hogy ha valaki egy adott célra (iskolakezdésre, ruházatra, kulturális belépőre stb.) szóló utalványt kap kedvezményes adózás mellett a munkáltatójától, akkor ezt az utalványt erre a célra is használja fel. Vagyis ne váltsa készpénzre és ne is csereberélje el más utalványokra.
Korábban kérdeztük erről Fata László szakértőt, aki azt mondta, az ismertebb cafeteriás cégeknél nem voltak visszaváltható vagy pénzre váltható utalványok. Volt azonban olyan kisebb, kevésbé ismert szolgáltató, amelyhez bevihette a dolgozó az utalványát, és visszaválthatta vagy készpénzre cserélhette be.
Az RSM DTM blogbejegyzése most arra hívja fel a figyelmet, hogy a NAV szigorúbb ellenőrzésére lehet számítani a csereberéknél, vagyis az időközben nagyobb teret nyert utalványtőzsdézést is visszaszorítanák.
Kihasználták
Ennek oka, hogy a bruttóbér-emelés költségvonzatához képest az adómentes juttatásforma révén a munkavállalók majdnem kétszer nagyobb „elkölthető” jövedelemre tehetnek szert, így ezen lehetőség iránt évről évre egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott.
Ezt kihasználva az utalványkibocsátók újabb és újabb, a munkáltatók által akár adómentesen is adható utalványtípusokat dobtak piacra az elmúlt években. A szigorú felhasználási kritériumok miatt, illetve a már előre láthatóan kisebb valós igény miatt (pl.: számítógép-használat, munkaruházati termék, sportrendezvény-belépő) a megszerzett utalványok egy része gyakran vált feleslegessé a munkavállalók számára, mely utat nyitott az utalványok „másodlagos piacának”.
Az adómentes utalványok kezdetben csak az ismerősök között kezdtek el más utalványok vagy készpénz ellenében gazdát cserélni, azonban gyorsan kialakultak ennek intézményesített formái – mint például az egyik utalványkibocsátó által üzemeltetett ún. „utalványtőzsde” is, melyek révén a munkavállalók az általuk adómentesen megszerzett, de gyakorlatilag használhatatlan utalványokat rövid időn belül olyan szélesebb körben is felhasználható utalványokra cserélhették, melyeket a munkáltatójuk csak adófizetés mellett juttathatott volna számukra.
A munkaadó számára is csábító lehetett
A fenti spórolási szempontok miatt csábító lehet a munkaadók számára az adómentes utalványjuttatás a béremeléssel szemben. Óvatosságra intő jel azonban, hogy miután a 2014. januári szja-változások egyik eleme a visszaváltható utalványok kérdésköre volt – annak használatát korlátozva, év közben szükségét látta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) együttesen tájékoztatót adjon ki a témában.
Az év eleji törvénymódosítás a visszaváltható, pénzzé tehető utalványok körét kizárta mind az adómentes, mind pedig a kedvezményes adózási körből. Mindez a módosítás indokolása szerint is csak pontosításnak, nem pedig új előírásnak tekintendő, mivel a kialakult gyakorlat a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik.
Más utalványra sem lehet átváltani
Nyár elején ugyanezen alapelvre hivatkozva mondta ki az NGM és a NAV közös tájékoztatójában, hogy nem csupán a visszaváltható, hanem a más utalványra becserélhető utalványok sem juttathatóak adómentesen.
Mindez azt jelenti, hogy most félniük kell azoknak a munkáltatóknak, akik az elmúlt években adófizetés nélkül juttattak utalványokat munkavállalóik számára? Nos, mivel az utóbbi bő fél évben kétszer is téma volt az adómentes utalványok kérdésköre, joggal számíthatunk arra, hogy a NAV-ellenőrzések során ezentúl kiemelt figyelmet fordítanak eme juttatásokra.
Inkább ne is adjanak adómentes utalványt?
Kategorikusan nem jelenthető ki, hogy minden adómentes utalványjuttatás adókockázatot rejt magában, azonban bölcs dolog e juttatási forma bevezetése előtt – de az önellenőrzés lehetőségét kihasználandó, akár utólag is – tüzetesen áttanulmányozni az utalványra vonatkozó szerződési feltételeket, az utalvány kibocsátójának hirdetéseit, illetve minden, az adott utalvány gyakorlati használatával kapcsolatos információt.
Mert ahogyan az az NGM és a NAV közös tájékoztatójában is kiemelték, adó- és járulékköteles bérjövedelemnek minősül az utalványjuttatás, amennyiben a rendelkezésre álló dokumentumok, információk alapján arra lehet következtetni, hogy az utalványkibocsátón vagy a vele szoros kapcsolatban álló más szervezeten keresztül lehetőség van az adott utalványt készpénzre vagy más utalványfajtára beváltani. Ezt az adókockázat elkerülése érdekében mindenképpen figyelembe kell venniük a béren kívüli juttatásban gondolkodó cégeknek – írta az RSM DTM blogján.
