A világ tucatnyi országában mintegy negyedmillióra tehető a katonáskodásra rábírt kiskorúak száma – hívták fel a figyelmet egy hétfőn megnyílt gyerekkatonaság-ellenes párizsi értekezleten, amelyen 58 ország és számos civil szervezet vitatja meg, mit lehetne tenni az aggasztó jelenség ellen. A szervezők szerint mintegy tucatnyi latin-amerikai, ázsiai és afrikai konfliktusban harcolnak gyermekek vagy kiskorúak, akiket gyakran nemcsak katonának, hanem hírvivőnek, kémnek, teherhordónak és szexuális szükségletek kielégítésére is használnak.
Az értekezlet különös aktualitást kapott azzal, hogy Nagy-Britannia beismerte, 2005-ig 15 kiskorú katonát is Irakba küldött. Ezzel az Európai Unió egy tagországa sértette meg a gyermekkatonaság elleni ENSZ-konvenciót. Az Egyesült Államok is bevetett fiatalkorúakat Irakban, egyes afrikai polgárháborúkban pedig tömeges jelenség a gyerekek katonaként való felhasználása. Olyan országokban is erőszakkal gyerekeket soroznak be hadseregbe vagy milíciába, mint Kolumbia, Nepál vagy az oroszországi Csecsenföld.
Sok a lány
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és a francia kormány által összehívott konferencia az első a témában segélyszervezetek egy tíz évvel ezelőtti dél-afrikai értekezlete óta. Az Európai Unió tagországain, Japánon és Kanadán kívül képviseltetik magukat olyan, az ügyben “sáros” országok is, mint Kongó, Haiti, Csád vagy Burundi.
A találkozón kidolgozzák az úgynevezett párizsi elveket, amelyeket határozati javaslatként az ENSZ Közgyűlése elé kívánnak terjeszteni. Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter szerint eme elvek célja a gyermekkatonák toborzása elleni fellépés, a már katonának elvitt gyermekek kiszabadítása és a társadalomba való újbóli beillesztése. A “párizsi elvek” kidolgozásánál különös figyelmet szentelnek a gyereklányoknak, akik egyes milíciák esetében a kiskorúak 40 százalékát is kiteszik és gyakori áldozatai a szexuális kizsákmányolásnak.
11 éves volt
A találkozó nyitányaként egy volt Sierra Leone-i gyermekkatona, a ma 26 éves Ishmael Beah követelt a nemzetközi közösségtől “szavak helyett tetteket”. Beah 11 éves volt, amikor a polgárháborúban elveszítette szüleit és két testvérét, s 13 évesen csatlakozott egy fegyveres csoporthoz, amelynek tagjaként két éven át háborúskodott, mielőtt Freetownban bekerült egy rehabilitációs programba. Ma New Yorkban él és könyvet írt gyermekkatonaként szerzett tapasztalatairól. A volt gyerekkatona kijelentette a több száz résztvevő előtt, hogy annak idején fegyvert fogni és lelőni valakit éppoly természetes volt számára, mint meginni egy pohár vizet.
Sok gyerekkatona számára a háborúban való részvétel a felnőttek életébe való bevezetés erőszakos formája, amely azonban zsákutca, mert a fiatalok elembertelenedve kerülnek ki belőle – mutatott rá a Libération című francia lapban Marie-Rose Moro, az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet gyermekpszichiátere.
Az elmúlt években mintegy 95 ezer gyerekkatona vett részt újrabeilleszkedési programokban olyan országokban, mint Afganisztán, Kolumbia, Libéria, Srí Lanka, Szomália vagy Uganda. A jelenség elleni fellépés egyik lehetséges útja a bíróságokon keresztül vezethet. A háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a múlt héten emelt vádat Thomas Lubanga kongói hadúr ellen, mert gyerekeket toborzott katonának, majd öldöklésre biztatta őket egy véres törzsi viszályban. A 2002-ben életre hívott törvényszék felvette a háborús bűnök közé a 15 évesnél fiatalabbak fegyveres konfliktusban való bevetését.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
