Kormányközeli cég az iraki olajiparban – oltás és…

Az egykor Dick Cheney amerikai alelnök által vezetett cég, a Halliburton leányvállalata, a Kellogg Brown & Root (KBR) nem csupán a megrongálódott

Dick Cheney

olajkutak helyreállításának munkálatait nyerte el az amerikai kormányzattól. Sokkal inkább úgy tűnik, belekóstol a teljes olajvertikumba. Erről Henry Waxman demokrata párti képviselő számolt be a minap.

Az égő és megrongálódott olajkutak felújításáról szóló szerződés megkötésekor, március végén Waxman egy halom kérdéssel  lepte meg az amerikai hadseregnek azt az egységét (U.S. Army Chief of Engineers), amely éppen az újjáépítéssel és az ezzel kapcsolatos szerződések megalkotásával volt elfoglalva. (Olvassa el a képviselő levelét >>) Néhány nappal Waxman levele után az USA Nemzetközi Fejlesztési Irodája (Agency for International Development – USAID) a Newsweek hetilapban számolt be arról, hogy a Halliburton és leányai nem szerepelnek a nyertes cégek között a háború utáni újjáépítésben.

A képviselő levelére a hadsereg illetékese, Robert Flowers május másodiki keltezéssel válaszolt. Válaszlevelében addig nem nyilvános részéleteket közölt a szerződésről. Eszerint Waxman kétkedése jogos volt: a kormányközelinek titulált cég nem csupán az égő olajkutak eloltására szerződött, ahogyan azt a kormánykörökből többen és több alkalommal hangoztatták. ezenkívül ugyanis a KBR-re bízták a károk teljes felbecslését, az olajszennyeződések és egyéb környezeti károk felszámolását, az infrastruktúra javítását és szükség szerint újjáépítését (az északi olajmezők felszerelését részben a szövetségesek bombázása tette tönkre, a még épségben maradt felszerelések és egyéb eszközök, például tankerkocsik pedig a fosztogatók martalékává váltak), későbbi működtetését, és végül – az olajipari termékek kereskedelmét.

Flowers válaszában nem tért ki arra, mit is jelent egészen pontosan a működtetés és a termékek kereskedelme. Mindenesetre az amerikai kormányzat számos közleményben azt hangoztatta és hangoztatja, hogy az iraki olaj az iraki népé.

A képviselő kifogásolta azt is, hogy a szerződésben nem szerepel összeg, vagyis az elvégzett munka után a cég benyújtja a számlát az amerikai kormányzatnak, az pedig fizet, az adófizetők pénzéből. Márpedig a helyreállítás – állítja Waxman – két év alatt akár 7 milliárd dollárjába is kerülhet az Egyesült Államok büdzséjének, ráadásul a szerződés nem állapít meg időhatárt a munkálatok elvégzésére. Flowers válaszlevelében nem adott felvilágosítást arról, mekkora összeggel lehet számolni a fenti munkálatokra.