Ekho: a magyar adórendszer sötét pontja
Az élőmunkát terhelő adók legsötétebb pontának és a magyar képesség rákfenéjének nevezte az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) Némethy László, aki szerint a cégek egy része az életben ma-radásért folytatott küzdelemben kény-szerül színlelt szer-ződések alkalmazá-sára. Az AmCham elnöke egyébként ebben látja kis és középvállalkozások tőkehiányának okát. A tulajdonosok ugya-nis bevállalják a leplezett munka-viszony óriási koc-kázatát, hogy életben maradjanak, azonban a bankok és befek-tetők már tartanak az ilyen cégek finanszí-rozásától. Az Am-Cham elnöke szerint a magyar adórend-szert egységesíteni kellene: az eva és a normális bérterhek közötti különbségek megszüntetésére lenne szükség, és nem még egy újabb adóforma, az ekho bevezetésére. Az adófizetési morál már így is elég gyenge Magyarországon, amire az adórend-szerbeli különbségek adnak lehetőséget –véli Némethy.
Nehezebb azoknak, akiknél nem volt vizsgálat
Az adómoratórium lejártával azok a cégek kerülnek nehezebb helyzetbe, amelyeknél eddig nem vizsgálódott az adóhatóság – mondta a szakmai beszélgetésen Oszkó Péter, a Deloitte adószakértője. Ah
Pontosan ez aggasztja a cégeket: tartanak attól, hogy ha az adóhatóság bármilyen más szabálytalanságot talál, akkor ez jogalapot teremt majd a leplezett munkaviszonyok visszamenőleges vizsgálatra. Oszkó tájékoztatása szerint erről írásbeli állásfoglalást készít az APEH, amelynek egyre valószínűbb tartalma, hogy más hiba nem teremt majd jogalapot a színlelt szerződések adómoratórium alatti vizsgálatára.
Szintén sok munkáltatót aggaszt az a kérdés, hogy akkor is megszűnik az adómoratórium idejére járó védelem, ha a cégnél esetleg a későbbiek folyamán „véletlenül” kötnek még egy színleltnek minősíthető szerződést. Ha az APEH ennek nyomán ugyanis visszamenőlegesen is vizsgálatot kezd, az esetlegesen több, régi szabálytalanságoknak lesz súlyosabb a következménye. Pontos adóhatósági állásfoglalás erre az esetre sincs még, de az adószakértő szerint az APEH hajlik arra, hogy ha már rendezték a leplezett munkaviszonyokat, akkor csak az ellenőrzés alatt fennálló esetet vizsgálják.
A szigorodó szabályozás kikerülésére felmerült az az elvi megoldás is a cégek körében, hogy a színlelt szerződéseket „kiszervezzék” egy másik céghez. Ez ezzel azonban nem csökken a kockázat, csak máshova, a szolgáltató céghez kerül. Arra
Nem kerülnek fel a feketelistára
Több vállalat azért is aggódott, hogy a már meghozott de az adómoratórium miatt végre nem hajtott APEH határozatok miatt felkerülhetnek az adósok fekete listájára, hiszen el-méletileg fizetési kö-telezettségük lenne. A Pénzügyminisz-térium írásbeli állás-foglalásának értel-mében azonban ezek a cégek nem szere-pelnek majd a listán. Az állásfoglalás u-gyan nem törvényi erejű, a szakemberek a téma rendkívüli érzékenysége miatt nem tudják elképzel-ni, hogy ne ehhez tartsák magukat a hatóságok.
egyelőre még nem volt példa, hogy az adóhatóság a kiszervezést is színleltnek minősítse.
A Deloitte munkatársai eddigi ellenőrzési tapasztalatait is megosztották a szakmai beszélgetésen résztvevő cégekkel. A revizorok elsősorban a szerződések szintjén vizsgálódnak, általában csak néhány egyéb dokumentumba tekintenek bele, például a kompenzációs politikába – mondta Gyuricsku Eszter, a Deloitte adószakértője. Tipikus „lebukási” pont, ha a megbízási szerződés túlságosan részletes, vagy ha a céges körlevelek címzettjei között a megbízási szerződéssel alkalmazottak is szerepelnek. Szintén gyanús, ha egy vállalkozó részt vesz a céges tréningen, vagy rendes munkaviszonyban foglalkoztatott asszisztense van, rendelkezik céges mobiltelefonnal, korlátlan belépő kártyával.
Az FMM és PM színlelt szerződések definiálásáról szóló rendelete Gyuricskó Eszter tapasztalatai szerint nem alkalmazható egyszerű ellenőrzési listaként. Hiába határozzák meg benne az elsődleges és másodlagos minősítő jegyeket, sok benne a bizonytalanság. Így a cégek sem tudják követni, mint egyszerű átalakítási iránymutatót.
