„Úgy beszéltünk komolyan a szervezetről, az értékekről, a kapcsolatrendszerekről, hogy közben játszottunk. A legszkeptikusabb felsővezetők voltak a leglelkesebb résztvevők a lego építésben.” – mondta az egyik multicég HR vezetője a LEGO Serious Play tréningről. Elmondása szerint a foglalkozás minden résztvevőt kimozdított a “komfortzónájából”. A lego esetében senki sem volt rutinos “versenyző”, új nyelvet kellett megtanulniuk a résztvevőknek.
Csakúgy, mint a profi zenészek és egy tréner által tartott zenei tréningen, ahol a zenészek együttműködésén keresztül érthetik meg a vállalatok munkatársai saját problémáikat. A cégek egyre szívesebben küldik olyan tréningekre dolgozóikat Magyarországon is, amelyek új közegben tálalják a megszokott kérdéseket.
A játék és a zene analógiája
A 90-es évek végén a Lego tulajdonosa, Kjeld Kirk Kristiansen az International Institute of Management Development (IMD) két professzorával, John Roos-szal és Bart Victorral együtt gondolkodott a játékgyártó stratégiájának megújításán. Rájöttek, hogy a vállalatnál dolgozók alig használják a kreativitást, együttműködést, gondolkodást – a pszichológiai felmérések által bizonyítottan – fejlesztő lego kockákat. Adta magát tehát az ötlet, hogy a vállalat szervezeti és stratégiai megújításához a cég a saját termékeit, a lego kockákat használja fel – emlékeztetett a kezdetekre Vécsey Zsadány, a LEGO Serious Play (LSP) magyar licenszjogaival rendelkező IQ Consulting. Az ötletből aztán megszületett az LSP tréning, amelyen nagyjából 24 kiló legót osztanak szét. A kockákat úgy válogatják, hogy azok különböző asszociációkat váltsanak ki. Az átlátszó darabok például az átláthatóságot, a gumiszalagok a rugalmasságot, a fogaskerekek az ésszerűséget, a kerekek a mobilizálhatóságot szimbolizálhatják. A játékra hangoló bemelegítés után következnek a komolyabb feladatok: fel kell építeni a vezető, saját magunk vagy a vállalat szobrát. Máskor minél magasabb hidat kell építeni, de csak húsz perc munka után tudják meg a játékosok, hogy a híd teherbírásának nagynak kell lennie. Akárcsak a valós környezetben, a játékban is változik az elérendő cél.
A Kanoa Consulting tréningein nem a játék, hanem a zene világát idézik meg. Jazz vagy klasszikus zenére, de akár csak egy dobra építve születnek meg a tréningek. Az alaptréning csak pár órás, amin általában felsővezetők vesznek részt. Erős érzelmi impulzusként szolgál számukra a tréner által moderált élmény, ami lendületet és elkötelezettséget ad a változásra. „A vezetők a zenekarok együttműködésén keresztül döbbenek rá, mi nem működik a csaptukban” – mondta el a FigyelőNetnek Poós Miklós a tanácsadó cég ügyvezető partnere. Hiszen a zenészek közös munkájukkal egy nagyszerű terméket hoznak létre: mindenki teljesítménye számít, azonban a végtermék érdekében mindenkinek a saját dolgát kell teljesítenie. Nem szólózhat senki, mert azzal elronthatja az összhangot. A triangulum például egy zenekarban látszólag elhanyagolható, a többi hangszerhez képest jóval kisebb a szerepe, azonban a zenemű csak a triangulum megszólalásával lesz teljes. Ha a zenész viszont állandóan a triangulumot ütné, tönkretenné a harmóniát. Az üzletemberek dirigálhatják a zenekart, ami közben megérthetik az alárendeltségi viszonyok dinamikus változását, ami például a projektek vezetéséhez hasznos. Az egymástól elhangolt hangszerek közös játéka, miközben mindenki ugyanolyan jól teljesít, vagy az egymásnak háttal ülő zenészek összhangja mind olyan példák, amelyek „felnyitják” a résztvevők szemeit. Természetesen saját, aktuális problémáik zenei feldolgozására épül a tréning. A zenészek és az üzletemberek között a tréner a tolmács, akinek üzleti és zenei tapasztalatokkal is kell rendelkeznie.
Nyílttá tesz a közeg
Vécsey Zsdány tapasztalatai szerint az LSP tréningeken sokszor olyan dolgok is elhangzanak, amelyek valós környezetben el sem képzelhetők. Ha például ott ül a főnök, és el kell magyarázni az őt megformázó alkotást, erős kritikák is terítékre kerülnek. Ezek a helyzetek akár a sírásig, veszekedésekig is elmehetnek, de később általában mindenki megérti a szimulált konfliktus értelmét. Ahogyan a játék, úgy a zene is megnyitja az embereket. A Kanoa a zenei alaptréningen túl csapatépítésre és konfliktuskezelésre is használja a zenét. A zene ugyanis az érzelmekre hat. „Egy olyan csapattal, akiknek rendszeresen szoktam tréninget tartani, sokkal jobban ment a közös munka, amikor a tréning felvezetéseként egy profi dobos és a tréner vezényletével zenei feladatokat kellett megoldaniuk”– mondja Poós Miklós. A résztvevők sokkal nyíltabbá váltak, olyan véleményeket is megfogalmaztak, amelyre korábban soha nem volt példa. A dobolásban ugyanis mindenki aktív részese lehet a zenének, hiszen minden ember tud rajta játszani, míg zongorázni és hegedülni már kevesebben tanultak.
Agyontréningezetteknek
A lego és a zene sikere feltehetően annak is köszönhető, hogy Magyarországon az elmúlt tizenhat évben a vállalatok munkatársainak nagy része már végigjárta a klasszikus tréningeket, sőt az extrém otudoor tréningek sem hatnak ma már újdonságként a piacon. A megszokottól eltérő példák újra lendületet adhatnak a munkatársaknak. De a szokásostól eltérő perspektíva olyan munkatársak bevonására is alkalmas, akik korábban tartózkodtak a tréningektől. A vállalati hierarchia magasabb szintjein dolgozó vezetők nem szívesen vettek részt olyan tréningeken, ahol beosztottaik előtt kellett produkálniuk magukat. A zene és a játék azonban jó keretet nyújthat a szerepléshez, ami mögé „elbújhatnak”, könnyebben vállalják fel a többiek előtt a szereplést.
