A magyarok etikai adományozók
Tavaly összesen 2053 magyar vállalatot kérdeztek meg adományozási szokásairól, amelyek alapján Kuti Éva, a civil szektor kutatásával foglalkozó szakértők egyik legismertebb képviselője tanulmányt készített a hazai helyzet elemzésére. Megállapítása szerint a magyar vállalatok egyelőre az etikai modellt követik adományozási szokásaikban, vagyis a cégek alapvetően szolidaritásból adományoznak, és még nem jutottak el annak tudatosításáig, hogy a hagyományos jótékonyságon túl kockázatviselőként is érdemes a társadalmi problémák megoldásáért anyagi áldozatokat és felelősséget vállalniuk.
A vállalati jótékonyság már nem ismeretlen Magyarországon: a legfrissebb átfogó kutatás szerint a vállalatok kétharmada vallotta magát adományozónak 2003-ban. A leggyakoribb jótékonysági forma a pénzadomány, a szolgáltatásbeli és tárgyi adomány, de ma már az sem szokatlan, ha a vállalatok kreatív eszközökkel igyekeznek jótékony célokat szolgálni. Vannak olyan cégek, amelyek szakmai tudásukat és szellemi munkájukat bocsátják egy civil szervezet rendelkezésére, vagy dolgozóik önkéntes munkával segítik a társadalmi mozgalmakat. Újszerű volt például bevezetésekor a hazai adományozási kultúrában, amikor az Eger Philip Morris Alapítvány működési támogatásokat is juttatott óvodáknak vagy egyesületeknek. Azóta több vállalat követte a példájukat. Most a Pepper Rendszerház Rt. és a Budapesti Gazdasági Főiskola állt elő egy új ötlettel: a HR szakembereknek szóló HR-mesterkurzus részvételi díjaiból próbálják megoldani a főiskola 1875-ben készült épületében található Lotz-terem freskóinak restaurálását.
Egy szakma összefog
A Pepper Rendszerház először meghívásos alapon indította el HR Mesterkurzust saját ügyfélkörében. A kurzuson gyakorlati és elméleti szakemberek tartottak előadásokat HR-eseknek, melyekről klubbeszélgetéseket folytattak. A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) először helyszín biztosításával támogatta a rendezvényt, majd a szorosabb együttműködés jegyében végül a Pepper Rt. létrehozott egy alapítványt, mely a BGF-et segíti. A Lotz Károly Kulturális Alapítvány a főiskola dísztermében található Lotz Károly- és Than Mór-festmények restaurálására fordítja a HR Mesterkurzus részvételi díját. „Dr. Roóz József rektor úr tavaly decemberben tartott egy előadást HR-controlling témakörben. Ezt kiegészítve, művészettörténészhez méltóan mutatta be röviden a díszterem gyönyörű festményeit. Ekkor fogant meg bennem az ötlet, hogy a rendezvény nyílttá tételével mi is és a szakma is segíthetné a freskók restaurálását” – mondta Balogh Imre, a Pepper Rendszerház Rt. vezérigazgatója.
Idén nyílttá tették a kurzust, vagyis nem csak a meghívott HR-szakembereket várják, és a részvétel sem ingyenes. „Mielőtt megváltoztattuk volna a HR Mesterkurzus feltételeit, szűk körű közvélemény-kutatást tartottunk az emberierőforrás-gazdálkodást végző szakemberek körében, akik egyértelműen pozitívan fogadták a kezdeményezést” – mondta el a FigyelőNetnek Szetei Tibor, a HR Mesterkurzus megalapításának ötletadó gazdája, aki egyébként a Magyar Villamos Művek Rt. humánpolitikai főtanácsadója. Balogh Imre elmondása szerint a szakemberek gratuláltak az ötlethez. „A mi tapasztalataink is pozitívak, minden partnerünk lelkesen és ellenszolgáltatás nélkül támogatta az ötletet” – mondta Dara Péter, a BGF Rektori Hivatalának vezetője, aki egyben az alapítvány kuratóriumának elnöke. A főiskolát ilyen formában egyébként még egyik vállalati partnerük sem támogatta.
A kurzus részvételi díját úgy határozták meg, hogy minden HR-vezető és -szakember számára elérhető legyen. „Az alapítvány a szakma összefogására épít, a festmények restaurálása így tulajdonképpen a HR-szakmának lesz köszönhető” – hangsúlyozta Balogh Imre. A mesterkurzus előadói is ingyen vállalták a szereplést, amikor értesültek az alapítvány céljairól.
Kezdeményezésük mindenesetre egyelőre újdonságnak számít Magyarországon. „Eddig még nem fordult elő, hogy tulajdonképpen egy szakmai tömörülés adományozott volna” – mondta el a FigyelőNetnek Pikó Zsuzsanna, a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) munkatársa. A szakember szerint egyébként a vállalati szféra egyre kreatívabb módon teremt forrásokat bizonyos célok megvalósításához.
Szakmai tudás és önkéntes dolgozók
Három évvel ezelőtt például az Alcoa-Köfém Kft. többek között azért nyerte el az „Év vállalati adományozója” díjat, mert az önkéntes munka terén a hazai gyakorlatban még nem ismert innovációkat vezettek be. Az Alcoa Alapítvány dolgozói körében népszerűsítette az önkéntes munkát: az erre hajlandó munkatársak szabadon választhatnak a témák és a civil szervezetek között, ahol szívesen önkénteskednek.
A Vodafone Rt. munkatársai pedig szakmai tudásukkal segítik a civil szervezeteket: ugyanazt a munkát végzik, mint anyavállalatuknál, hogy a szervezet jobban működhessen. A reklámügynökségek is többször segítették már a társadalmi mozgalmakat. Az Akció Reklámügynökség Kft. például szellemi termékét bocsátja a civilek rendelkezésére: kampánytervet készítenek, grafikai és ügyfélkapcsolati munkát végeznek ingyen. A hat Reklámügynökség az SOS-Gyermekfalunak szervezett ingyen reklámkampányt az adó 1 százalékának megszerzéséért.
