Zöld zóna – kábítószer és munka

Magyarországon a 18-65 év közöttiek 6,5 százaléka használt már legális vagy illegális drogot – derült ki a Paksi Borbála által készített, a felnőttkorú lakosságra koncentráló reprezentatív felmérésből, amely a 2001-es European Monitoring Centre for Drug and Drug Addiction európai tanulmány része volt. A magyar férfiak szerhasználatának esélye két és félszeres a nőkhöz viszonyítva. A fiatalabbak természetesen jóval veszélyeztetettebbek, körükben számottevően magasabb a szerhasználat előfordulása, mint az idősebbeknél.

Kontrollkérdések Támogatja-e az ön vállalata az addikciók kialakulását? • Hozzá lehet jutni alkoholhoz, cigarettához (koffeinhez), stb. a munkahelyi büfében, automatákban? • Egyforma elbírálás alá esnek a szerhasználat tekintetében a munkatársak beosztásukra való tekintet nélkül? (Például: a főnök szivarozhat és ihat tömény alkoholt munkaidőben, míg a kollégái nem?) • Ellenezné a menedzsment bizonyos szerek használatát, ha azok rövid távon növelik a teljesítményt, ezzel lehetővé teszik rövid határidős projektek befejezését? • A vállalat tesz valamit a munkatársak szellemi, testi frissességének megőrzéséért? (Például: tornabérlet, kötelező futás, stb.) • A túlórákat hosszú távon díjazza, ösztönzi a vállalat? (Nem a kifizetéseket, de akár az ellentételezés nélküli túlmunkát.) • Tartanak rendszeres családi napokat? Ösztönzik a munkavállalókat szabadságuk igénybevételére? A szabadságok átlagos hossza eléri minimálisan az összefüggő két hetet? • Vannak rendszeres munkacsoport-megbeszélések, amelyek a dolgozók hogylétéről szólnak? • Költ a cég szupervízióra? (Nem csak a felsővezetők tekintetében.)

Kapudrogok – korai védekezés a munkahelyen

A munkaképes korú 30-65 év közötti férfiak esetében, némi csökkenés után, még jelenleg is évi 10 liter fölött van a tiszta szeszre átszámított alkoholfogyasztás. A felnőtt lakosság körében nyolcszázezer–egymillió között lehet az alkoholistának tekinthetőek száma. Így a lakosság tizede, az aktív korú népesség 15 százaléka alkoholistának tekinthető. Ebben a számban még nincsenek benne az egyéb addikciók, úgymint koffein, étkezési, viselkedési, gyógyszerhasználati függőségek.

A munkahelyi balesetek 15-30 százaléka összefügg a szerhasználattal, hiszen a kábítószer-fogyasztók 60, az alkohol fogyasztók 70 százaléka jelen van az aktív munkapiacon. Így a felnőtt lakosság szerhasználatának társadalmi összefüggései aligha választhatók el a munkahelyeken bekövetkező, a különböző függőséget kiváltó szerek, forgalmazásától.

A legtöbb HR-es és cégvezető előszeretettel tekinti a függővé válást kizárólag a kolléga magánügyének. Amíg az anyaghasználat vagy a viselkedési addikciók egyike, nevezetesen a munkamánia nem megy a munkavállaló teljesítményének rovására, addig nem is igen szólnak érte. Viszont ahogy a gond eléri a kritikus szintet, és az egyén erőforrásai kimerülnek, rögvest számíthat a negatív értékelésre, sőt az állásvesztésre. „Sokszor a munkahely legalább annyira szerepet kap a szerhasználat, a viselkedési addikció kialakulásában, mint a család és a magánélet” – mondta el a FigyelőNetnek a megkérdezett munkaügyi kutató.

Szinte mindenki él pszichoaktív szerekkel

A nemzetek és országok közötti szocio-kulturális eltérések számos jogi szabályozásbeli különbségre adnak okot. Prágában például nyíltan lehet a belváros szívében elhelyezkedő áruházban kendermaggal dúsított vodkát vagy enyhén hallucinogén, és e hatása miatt csak Csehországban és Franciaországban engedélyezett abszintot kapni.

„A lakosság szerhasználattal kapcsolatos vélekedése sokban függ az élettértől is” – hangsúlyozta a FigyelőNet által megkérdezett addiktológiai konzultáns. A Paksi-féle vizsgálat is világosan kimutatta például, hogy tipikusan a fiatal, fővárosi, 35 év alatti férfi helyteleníti legkevésbé az illegális droghasználatot. Ugyanakkor például a vidéki vagy alacsonyabb iskolai státuszú felnőtt lakosság, bár sokat használ nem illegális addikciót kiváltó szereket (mint alkohol, koffein, gyógyszer), mégis inkább elítélő a drogosokkal szemben.

A lakosság 32 százaléka fogyasztott már életében orvosi recept nélkül is nyugtatót, altatót. A vizsgálatot megelőző évben közel ötödük szedett gyógyszert. Sőt az öregedéssel egyre több nő próbálja ki az altató- vagy nyugtatószerek álságosan jótékony hatásait. „Mindezeket az adatokat egybeszámítva, a lakosság teljes egészéről állítható, hogy aligha marad ki a pszichoaktív szerek kipróbálásából” – mondja a szakember.

A megelőzés fokozatai Elsődleges: dolgozók egészségének megőrzése, kábítószer- absztinencia, mérsékelt alkohol-, koffeinfogyasztás, kímélő üzemi étkeztetés, a munkaidőalap kereteinek betartatása (munkamánia kialakulásának gátlása) Másodlagos: a veszélyeztetett munkatársak segítése, hogy a maguk erejéből segítséghez, konzultációhoz jussanak Harmadlagos: az addikt, függő kollégák kezelésének segítése, elbocsátás helyett munkaidő, munkakör átalakítása, végső esetben az elbocsátott, majd kezelt munkavállaló rehabilitációjának segítése az újbóli alkalmazással

Írjunk cselekvési tervet!

Az addikció elleni munkahelyi programok a legtöbb ember számára ma is egyet jelentenek az alkoholtilalom rendszerváltozás előtt bevezetett különböző kísérleteivel. Csakhogy már teljesen más helyzetről és cselekvési szükségszerűségről van szó. A kilencvenes években fokozatosan megjelentek Magyarországon az illegális szerek. Ezek hatása és használata alól a munkahelyek sem jelentenek kivételt. Amíg tizenöt évvel korábban a művezetőnek legfeljebb a másnapos vagy részeg sofőrrel gyűlt meg a baja, mára könnyen elképzelhető, hogy az ecstasy hatása alatt állót engedi munkába.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Rehabilitációs Részlegének megbízásából (ILO Workplace Rehabilitation Branch) a munkahelyi drog- és alkoholellenes programok új generációját adaptálták a Munkaügyi Kutató munkatársai. Az ENSZ Nemzetközi Kábítószer Kontroll Programjának támogatásával (UNDCP) készült anyag a teljes munkatársi állomány aktivizálására szolgál. A munkahelyen belül felállítható csapatban helyet kapnak a vezetők és helyetteseik, az üzemorvos, a szakszervezet, az üzemi tanács képviselője, a munkavédelmi megbízott, a személyzeti vezető, a szupervízor-mentálhigiénikus. Az úgynevezett „zöld zóna” tehát a függőséggel még csak mérsékelten érintett dolgozók körében szorgalmazza az elsődleges prevenciót, hiszen köztudottan olcsóbb valamit megelőzni, mint kezelni.