A kormány áprilisban meghirdette első bürokráciacsökkentő csomagját. Kiindulási pont, hogy most a GDP 10,5 százalékára, csaknem 3000 milliárd forintra rúg az adminisztrációs terhelés. Ezt akarják első lépésben 500 milliárddal, 2014-re pedig 2000 milliárddal lefaragni ahhoz, hogy az uniós GDP-arányos 3,8 százalékot elérjük. Az fn.hu nemcsak arra volt kíváncsi, hogyan csapódik majd le a vállalkozásoknál az akció, hanem arra is, honnan származnak a tervezetben leírt „drámai” jelzővel illetett adatok.
Mennyi is az annyi?
A minisztériumnál érdeklődtünk, hogyan jöttek ki a bürokráciát számszerűsítő adatok, de érdemi válasz tőlük még nem érkezett. Annyit tudni, hogy az előző kormány idején a Deloittet bízták meg a bürokrácia felmérésével. Ők a mostanival szinte hajszálra megegyezően, 2800 milliárdnyira, a GDP 10,5 százalékára taksálták a teljes adminisztrációs költséget. Nem kizárt tehát, hogy ez a kiindulópont.
Tényleg ilyen hatalmas lenne a bürokrácia? A Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Szövetsége (MAX) elnöke, Zara László úgy vélte, az adminisztrációs terhelést mutató magyar és nemzetközi adatok a tervezetben kicsit magasabbaknak tűnnek, mint a korábbi nemzetközi és uniós felmérésekben szereplők. Hogy érzékeltesse, mennyire, azt mondta: szerinte feleannyi megtakarítás lehet a GDP arányában, mint amennyit írtak. Túlzónak tartotta azt is, hogy 18-szoros különbség lenne a mikro- és kisvállalkozások, valamint a nagyvállalatok árbevételhez viszonyított adminisztrációs terhelése között (amit a kormány harmadára csökkentene).
Az Ipartestületek Országos Szövetsége elnöke, Szűcs György szerint viszont helyesek a számok. Azért gondolja ezt, mert tagja volt annak a bizottságnak, amely tavaly a kkv-k helyzetét mérte fel, s akkor az adminisztrációt teljesítő cégek (könyvelők, könyvvizsgálók stb.) árbevételét figyelembe véve hasonló eredményre jutottak.
Ennyi vagy sem, azt mindnyájan érezzük a bőrünkön, hogy túl sok időt emészt fel az adminisztráció. Nézzük, hol lesz érzékelhető változás a vállalkozásoknál (és hol nem).
Könyvelőkre nem is lesz szükség?
A tervezet leírja többek között: el kell érni, hogy a család a megélhetését biztosító kisvállalkozás adminisztrációs feladatait külső segítség nélkül el tudja látni. De reális-e ez a cél?
Zara László szerint az egyszerűsítésekkel sem fog megvalósulni az, hogy a legkisebb vállalkozók saját maguk készítsék el az adóbevallásukat. Érvként megemlítette, hogy az evások 95 százaléka megtartotta a könyvelőjét. A mikrovállalkozók jellemzően nem akarnak semmilyen adózással kapcsolatos adminisztrációt végezni és az ügyfélkapus ügyintézést is elkerülik, ha lehet – tette hozzá. Még csak arra sem kíváncsiak, hogy a könyvelő milyen eredményeket mutat ki, inkább érzésből viszik az üzletet, tudni sem akarnak a kimutatásokról.
Szűcs György viszont hisz abban, hogy nemcsak propaganda, amit ígérnek, és valóban lesz a legkisebb cégekre szabott bevallás, s ezt a vállalkozók tényleg maguk fogják elkészíteni. 20-40 évvel ezelőtt, amíg nem voltak ennyire bonyolult adószabályok, ő maga és az egyéni vállalkozók ezrei is önállóan adminisztráltak, s ez nem okozott nehézséget – említette meg. Viszont szerinte meg kellene hagyni a papírforma lehetőségét, mert sokak (pl. idősebbek, minivállalkozások) számára ez az egyszerűbb. Ha ez átmenetileg megmarad, azt is támogatnák, hogy az elektronikus adatszolgáltatást minden területen lehetővé tegyék.
Csak a könyvelőknél csökken az adminisztráció?
Az IPOSZ-nak az a véleménye, hogy a meghirdetett öt pontból az első kettő (az adófizetések és bevallások módjának egyszerűsítése és a kötelező könyvvizsgálat értékhatárának emelése 200, majd 300 millió forintra) kevéssé fogja érinteni a mikro- és családi vállalkozásokat. Nem igazán fogja náluk mérsékelni az adminisztrációt, legfeljebb a könyvelőiknél – valószínűsítette a szervezet elnöke.
Zara László szerint az adófolyószámlák számának csökkentése is a vállalkozók adminisztrációcsökkentéseként fogható fel, még akkor is, ha ez jellemzően könyvelőket érint. Hiszen ők is vállalkozók. Az pedig, hogy egy átutalással le lehet majd tudni a közterheket, minden vállalkozásnak kis könnyebbséget jelenthet – vélte.
A könyvvizsgálati értékhatár felemeléséhez Zara László annyit fűzött hozzá, hogy költségmegtakarítást biztos jelent a 100 és 200 millió közötti cégeknél, hiszen nem kell kifizetniük a könyvvizsgálat 3-400 ezer forintos díját. De arról már viták vannak, hogy adminisztrációcsökkenést jelent-e ez a tervezett intézkedés – tette hozzá. Ha azt nézzük, hogy vannak olyan iratok is, amelyek a könyvelésbe nem kerülnek be, de a könyvvizsgálónak szüksége lehet rájuk, akkor mondhatjuk, hogy annyival kevesebb a cég feladata, hogy ezeket nem kell kigyűjtenie – jegyezte meg.
Könyvvizsgálat pró és kontra
A magyarországi kötelező könyvvizsgálati értékhatár egyébként az alacsonyak közé tartozik, vannak országok, ahol 4-5-szörös összegnél húzták meg a határt – tudtuk meg Zara Lászlótól. Viszont arra is felhívta a figyelmet, hogyha csökken a könyvvizsgálók piaca, akkor ez munkahelymegszűnéseket eredményez, márpedig a kormány munkahelyteremtést vár a bürokrácia csökkentésétől. Ennek kivédésére azt javasolta (már nem először), hogy a könyvvizsgálókat (akik többnyire adószakértők is) mint külsős ellenőröket vonják be az egyes adóhatósági ellenőrzésekbe.
Azt is megjegyezte, félő, hogy a vállalkozások egy része felszabadulva a kötelező könyvvizsgálat alól esetleg kicsit lazábban fogja venni az adózást. Ezt a felvetést alátámasztja az Opten nemrégiben végzett kutatása is, melyben kimutatták, hogy a 80 és 100 millió forint közötti cégek szignifikánsan kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak lényegesen kisebb bérért, és a nyereségük is sokkal alacsonyabb, mint a 100–120 millió közöttieké.
Zara László tényként azt említette, hogy minél nagyobb egy cég, a szakmailag megalapozott könyvvizsgálat annál jobban tartja vissza attól, hogy a jogszabályoknak meg nem felelően működjenek. Másrészt a cégek nagy része eddig sem volt könyvvizsgálat köteles, ők eddig is azt etettek meg a könyvelőjükkel, amit akartak – utalt a kreatív magyar adózási gyakorlatra.
De térjünk vissza a bürokráciacsökkentéshez.
Kevesebb adatot kérhetnek a vállalkozásoktól
Az adatszolgáltatások egyszerűsítése, az átfedések megszüntetése a vállalkozásoknál jelenthet adminisztrációmegtakarítást – valószínűsítette az adószakértő. Főképp azoknál az adatszolgáltatási kötelezettségeknél, amelyeket általában nem a könyvelő, hanem a cég teljesít (pl. KSH adatszolgáltatás, környezetvédelmi termékdíj, stb.).
Az IPOSZ is hasonlóan gondolta, s abban sem tért el a véleményük, hogy a hatósági ellenőrzések gyakorlatának megváltoztatásától érezhető változást várnak. Már az is érzékelhető javulást hozott, hogy az ellenőrzéseknél bevezették: első alkalommal ne kelljen bírságot fizetni – tudtuk meg Szűcs Györgytől. Azóta a hatóságok inkább a feltárt hiányosságok megelőzésére helyezték a hangsúlyt, nem a büntetésre. Csak az a gond, hogy nincs elévülés az első ügyre, és még mindig nincsenek a cégmérethez és a szabálytalanságok súlyához igazítva a bírságok. Ezen mindenképpen változtatni kellene.
A foglalkoztatással összefüggő adminisztráció csökkentését mindkét megszólaló olyan lépésnek tartotta, ami csökkentheti a bürokráciát. Meg kell azonban itt jegyezni, hogy bár a foglalkoztatással összefüggő tervezett változások egy része lehet, hogy csökkenteni fogja a vállalkozások adminisztrációs terheit, más részüknek viszont (például a fizetett szabadság, felmondási idő csökkentése, bérpótlékok csökkentése, megszüntetése, stb.) közük nincs ehhez. A tervezet a jelenlegi formájában, ahogy már az fn.hu is megírta, a munkavállalói jogok jelentős csorbulását eredményezheti.
Csak elektronikusan?
A bírságolással összefüggésben azt is megcélozza a tervezet, hogy biztosítsa minden vállalkozás számára a kötelező általános előírások, valamint az egyes tevékenységekre jellemző speciális kötelezettségek áttekinthetőségét és azt, hogy ezek elektronikus úton kereshetőek legyenek. Az IPOSZ egyetért ezzel, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a legkisebb vállalkozásoknak az elektronikus információk nem lesznek elérhetőek, mert nincs hozzáférésük. Emiatt tartaná problémásnak az általános elektronikus ügyintézés bevezetését is.
Lehet, hogy jó lesz, ha a legkisebb vállalkozásoknál tényleg csak söralátét-méretű lesz az adóbevallás. De ha mindent elektronikusan kell intézni, az mindenképpen pluszteher lesz. Azt mondjuk, hogy az adminisztrációcsökkentés célja a megtakarítás. Ehhez az kellene, hogy ne legyen a vállalkozásoknál pluszkiadás – jegyezte meg Szűcs György. Ezért szorgalmaznák, hogy az adóból leírhatóak legyenek az idevágó beruházások költségei.
A tájékoztatás mellett pedig legalább olyan fontos lenne, hogy az előírások ne változzanak sűrűn, érthetőek, áttekinthetőek legyenek. A betartásukhoz ugyanis ez elengedhetetlen – jegyezte meg.
Az IPOSZ régóta sürgeti az EU-s célokban (Small Business Act) is megjelenő adminisztrációcsökkentést, ezért örül, hogy a magyar kormány végre lépéseket tervez. Bíznak a folytatásban, valamint abban, hogy nem lesz majd visszarendeződés. Erre egyébként a tervezetben is van ígéret.
A bürokráciakönnyítéssel egy-egy kisebb, de alkalmazottat is tartó cég az IPOSZ becslése szerint havi 3-10 ezer forintot spórolhat majd (feltéve, hogy a könyvelési tételek számának csökkenése jelentkezik majd a könyvelés díjában).
