A kormány a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése során kiemelt hangsúlyt fordít a foglalkoztatás adminisztrációjának egyszerűsítésére – derül ki a bürokrácia-csökkentő program részletes anyagából, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön közölt a honlapján. A foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentésétől 45,7 milliárd forint megtakarítást remél a kormány, a Széll Kálmán Terv részeként szerdán bejelentett bürokrácia-csökkentő program összesen 500 milliárd forint megtakarítást helyez kilátásba a vállalkozások számára.
A foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentésén belül 5 milliárd forint megtakarítást hozhat a munkavállaláshoz kapcsolódó adatbejelentési kötelezettség egyszerűsítése. Ez azt célozza, hogy a jelenlegi 23 adat helyett egyetlen adattal, például az adószámmal bejelenthető legyen a munkavállaló. A többi adat az egységes kormányzati adatbázisból elérhető lenne.
Egyéni járulékszámlák kialakításával 19,2 milliárd forintot spórolnának. Az intézkedés feleslegessé teszi a havi kimutatást a munkabérről és az azzal összefüggésben kifizetett közterhekről és járulékokról.
Tizenhat milliárd forinttal csökkentheti a vállalkozói ráfordításokat a munkavállaló felvételének és elbocsátásának megkönnyítése.
Kétmilliárdos megtakarítást jelent a munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatos szabályok módosulása.
A dokumentum szerint “a munkavállaló valós védelmét ellátni nem tudó, vállalatvezető idejét rabló intézkedést szüntetnének meg” azáltal, hogy az üzemi tanácsok alakítását opcionálissá tennék. Ez 80-100 millió forinttal csökkentheti a vállalkozások terheit.
A program kitér arra is, hogy a munkaidő-beosztás szabályai jelenleg bonyolultak, főként egy hektikus munkavégzést igénylő kisvállalkozásnál. A foglalkoztatást jelentősen javítaná, ha a mikro- és kisvállalkozásoknál a munkavállalót csak a heti 48/60 órás, napi 12 órás munkaidőkeret kötné, amelynek felhasználásáról a két fél szabadon egyezik meg – éves munkaidőkeret mellett. Az intézkedés feleslegessé teszi a rendkívüli munkavégzés elrendelését, és rugalmassá teszi a pihenőidő kiadását, csökkentve az adminisztrációs kötelezettség irritációs hatását.
Felülvizsgálnák az éjszakai és hétvégi bérpótlék, a végkielégítések és a felmondási idő csökkentésének lehetőségét is, valamint a folyamatos üzemű vállalkozásoknál az 5,5 munkanapos munkahét bevezetését. A munkaidő-beosztás szabályainak módosítása fél százalékos foglalkoztatás-javulást, 50 ezer új legális munkahelyet hozhat létre.
Egy százalékos foglalkoztatás-javulást, 100 ezer új munkahelyet teremthet a képesítési követelmények csökkentése. Az intézkedés lehetőséget biztosít a szakképzetlen munkavállalóknak és a munkakör olcsóbb betöltésére a vállalkozónak, mivel a garantált bérminimumot csak a szakképzettséggel rendelkezőknek kell megfizetniük.
A foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentése mellett a bürokrácia-csökkentő program másik négy eleme az adófizetések és bevallások módjának egyszerűsítése, ami 15,2 milliárd forintos megtakarítás, a könyvvizsgálói kötelezettség eltörlése a kisebb vállalkozásoknál (200 millió forintos értékhatárig), ez 5,6 milliárd forintos megtakarítást jelent. 31,7 milliárd forintot takaríthatnak meg a vállalkozások az adatszolgáltatási kötelezettség csökkentésével, 7 milliárd forintot pedig azzal, hogy a vállalkozások számára követhető, betartható, és kevésbé irritáló bírságolási gyakorlatot dolgoznak ki.
A felsorolt, összesen 105 milliárd forintos vállalkozói megtakarítást eredményező intézkedések a csomag első részét képezik. Az ehhez szükséges jogszabályi hátteret a kormány 2011. június 30-ig dolgozza ki, a második, 400 milliárd forintos javaslati csomagot pedig 2011. augusztus 31-éig kell a kormánynak az Országgyűlés elé terjesztenie.
